Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Olosz Katalin. Unitárius iskolások karácsonyi és húsvégi veszekedő versei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Első fiú: Ne sírj, ne gyötrődjél A más ember kárán, Ne hizlald marhádat Más ember határán, Mert aki úgy kapdos A föttelen párán, Kár ennek, szakálla Hogy nem nőtt a szárán. Második fiú: Eddig csak hallgattam, Magad tán pásztor vagy? Az eszed, szakállad Látom nem igen nagy. Hidd, hogy a kocsonya Még nyárban is megfagy. Első fiú: Ezt kitől tanulod Ezt a pásztorságot? Hogy nem mondái eddig Semmi valóságot. Bár mondj, ha már mondasz Valami újságot, Ne palástold többé Nagy tudatlanságod. Második fiú: A ki erszényt nem nyit Ennyi formás szóra, Vagy gondot nem visel Itatós korsóra, Még ma téríttessék Vissza koporsója, Füle duguljék be A trombitaszóra. Első fiú: Áment mondanék, De még mi jut eszembe, Hogy a házigazdát Se hagyjam szégyenbe. Most megtöltött puskám Sok helyen kilőttem, Most újlag fellobban S ismét ki kell lőjjem. Ma nem köszönik meg Hogy én ide jöttem. Második fiú: Te a tudományban Csak olyan jártos vagy, Mint a mely ganélé Az udvaron megfagy. Jó vóna a fejed Czinegefogónak. Első fiú: Menj haza, mert tudom, Hogy anyád is sütött Egy kupa búzából, A kit kúdultatok Dobó és Vágásból. Anyád feltűrtőzve Fogja a legyeket, Hogy töltsetek tük es Egy boldog ünnepet. (Nagygalambfalva. In: Mailand Oszkár: Népköltészeti gyűjtés. 1907-1908. Kézirat. Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára, Budapest. Jelzete: EA 01944/A. 569-573.) 160