Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Lukács László: A karácsonyi jászol, a karácsonyfa és az adventi koszorú megjelenése a szakrális térben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ta be a muzsikát. Amikor már közelgett András tudtuk, hogy jaj, vége a vígságnak. András napkor mentünk az első hajnali misére. Mikor jött adventnak az első napja, mi már készítettük a szállást, de nem a háznál, hanem a szívünkben."

69 A XIX. század második felében a protestáns Észak-Németországban kialakult egy népszokás, amely jól kifejezte az adventi időszak fő jellemzőjét: a karácsony varasát. Pomerániában az 1870-es években egy evangélikus lelkipásztor advent első vasárnapján a templomban karácsonyfát állított fel, rajta minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtott meg. Később a fát zöld ágakból font koszorúval helyettesítette. Egy másik korai adat szerint az 1860-as években a legnagyobb berlini árvaházban már ott függött a gyertyás fenyőkoszorú. A XIX. század vége, de különösen az első világháború óta az adventi koszorú a protestáns északnémet vidékekről kiindulva a katolikus délnémet és osztrák területeket is meghódította. Gyors terjedésében az egyházaknak, az iskoláknak és a kereskedelemnek nagy szerepe volt. Ausztriában az első világháború után még főként csak a városokban és a magasabb társadalmi rétegek családjainál ismerték. A bécsiek az 1920-as évek elején találkoztak vele először. Egy bécsi egyetemi tanár a badeni Freiburgban ismerte meg, hazatérve egy józsefvárosi virágüzlettel készíttetett magának. A virágüzlet tulajdonosának úgy megtetszett az addig ismeretlen tárgy, hogy a második elkészített példányt a kirakatba akasztotta. Még abban az adventben 30 darabot adtak el belőle. Grácban 1925-ben az ifjúsági mozgalom, Linzben az első világháború után Németországból származó családok honosították meg. Tirolban a két világháború közötti időszakban még alig ismerték. A német eredetű szokás rohamos ausztriai elterjedése az Anschluß (1938-45) időszakában következett be, a második világháború végéig már valamennyi osztrák tartományban meghonosodott az adventi koszorú.

70 Napjainkban nincs nyugati szomszédunknál olyan falu, olyan ház, ahol ne ismernék. Megtaláljuk a burgenlandi magyaroknál is.

71 A piacokon, a virágüzletekben, a karácsonyi vásárokon, áruházakban mindenütt kapható. Nemcsak a nagy városok, Innsbruck, Salzburg, Grác vagy Bécs, hanem a kis alpesi falvak üzleteinek kirakataiban is ott láthatjuk dekorációként. Családi körben viszont nem csupán dekoráció. Otthon lila szalagjainál fogva a mennyezetre akasztják, vagy asztalra helyezik. A rajta lévő négy szál gyertya az advent négy hetének szimbóluma. Vasárnaponként a sötét szobában mindig eggyel több gyertyát gyújtanak meg rajta, így karácsonyhoz közeledve állandóan erősödik a fénye. Karácsonyeste a fenyőfa gyertyáival együtt már mind a négy gyertyaszála ég. Ujabban az adventi koszorúhoz a gyerekek számára az adventi „napfaló" {Tagesfresser) is kapcsolódik. Egy szalagra 24 diót kötnek, ezek a karácsonyig tartó napokat jelölik. Ezüstözött diók a vasárnapokat, egy aranyozott dió a ka131