Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Lukács László: A karácsonyi jászol, a karácsonyfa és az adventi koszorú megjelenése a szakrális térben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. rácsonyestét jelképezi. A szalagot az adventi koszorúra kötik. Mindennap reggel vagy este a gyerekek levágnak róla egy diót. A hétköznapokat jelölő diókban kis cédulára írva a viselkedésükre, tanulásukra vonatkozó jó tanácsokat, az aranyozott, ezüstözött diókban cukrot, pénzt találnak. Az adventi koszorú ausztriai közkedveltségére jellemző, hogy néhány évtizede, a kis karácsonyfával együtt, ott találjuk a sírokon is. Salzburg tartományban az adventi koszorút Szilveszter vidám éjszakáján a kertben égetik el. Az 1950-es évek közepén a készülő Osztrák Néprajzi Atlasz kérdőívére egy itteni földműves leánya ezt válaszolta: „Az adventi koszorú nálunk csak rövid idő óta van szokásban. De ez egy szép szokás, amit az ember nem akar többé elhagyni."

72 Az adventi koszorú területi elterjedésével a német- és az osztrák néprajzi atlaszok is foglalkoztak. A Német Néprajzi Atlasz {Atlas der deutschen Volkskunde) 36. számú térképének anyagát 1932-ben gyűjtötték. E térkép tanúsága szerint az adventi koszorú a főként protestáns (evangélikus) északnémet tartományokban erősen elterjedt. Elterjedésének törzsterületéről ekkor még egyáltalán nem, vagy csak néhány szórvány előfordulással hatolt be a főként katolikus déli és délkeleti német tartományokba és Ausztriába. Legélesebben kirajzolódik az elterjedés határa a szudétanémetek esetében. Szomszédságukban az evangélikus szászok és sziléziaiak körében az adventi koszorú már erősen elterjedt, a katolikus szudétanémeteknél és felső-sziléziaiaknál szinte ismeretlen volt. Az is kiderült a német atlaszgyűjtés során, hogy az adventi koszorú elsősorban az evangélikus családoknál jelent meg. Feltűnő, hogy a nagyvárosok és az iparvidékek területén és azok környezetében igen erősen elterjedt, meggyökeresedett. Itt még a felekezeti határokat is átlépte, legerősebben a Rajna-vidéken és a Ruhr-vidéken. Arról is tájékoztat a térképlap, hogy az adventi koszorú a jómódú családoknál, a magasabb társadalmi rétegeknél jelent meg, ezek példáját követve terjedt el.

73 A Német Néprajzi Atlasz gyűjtőterülete Ausztriára is kiterjedt: a 36. számú térképlap az adventi koszorú rendkívül gyér előfordulását jelzi az osztrák tartományokból, 1932-ből. Az 1148 kutatópont közül csupán 86-ban ismerték. Közülük 51 szórványos előfordulás, néhány háznál. Dél-Tirolban teljesen ismeretlen volt, Tirolban 2, Alsó-Ausztriában 30, Felső-Ausztriában 18, Stájerországban 20 kutatóponton ismerték.

74 Az Osztrák Néprajzi Atlasz {Österreichischer Volkskundeatlas) két térképlapja is foglalkozik az adventi koszorúval, mindkettő anyagát 1955/56-ban gyűjtötték. Huszonhárom évvel a német atlaszgyűjtést követően Ausztria területén újra feltérképezték a tárgy elterjedtségét, rögzítették megjelenésének időpontját, a rá vonatkozó társadalmi-vallásfelekezeti körülményeket. Szűk negyedszázad múltán egészen más képet kaptak a karácsonyvárás segédeszközéről. 1955/56-