Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Lukács László: A karácsonyi jászol, a karácsonyfa és az adventi koszorú megjelenése a szakrális térben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Bukovinából még a régi századfordulón Dévára települt magyaroktól jegyezte fel Makkai Endre: „A karácsonyfa még Andrásfalván megjelent. Mindig a nagy szobában helyezték el. A fa díszítésére régen piros almát, otthon sütött, főleg szív alakú mézeskalácsot használtak. Volt, ahol szeletekre vágott sült krumplit aggattak a fára. Az üzleti díszek alkalmazása Déván kezdődött."

64 Istensegítsről írta az 1895-ben született Gáspár Simon Antal: „Ádám s Éva napja egész nap nagy a sürgés forgás. A lepén sütés, majorság vágás, siet mindenki, hogy mire megindulnak a gyermekek énekelni, minden el legyen végezve, még a karácsonfa es fel legyen rakva."

65 A moldvai magyarok csak az 1950-es évek második felében ismerkedtek meg a karácsonyfával. Pusztinán (Bakó m.) az 1940-es években született gyerekek még nem kaptak karácsonyfát. Ez a karácsonyfa nélkül felnőtt generáció a gyerekei számára az 1960-as—70-es években már állított cukorral, almával, körtével, dióval, piskótával, nápolyival díszített fenyőfát. Az utóbbi három évtizedben már nem hiányozhat a karácsonyfa egyetlen olyan moldvai magyar házból sem, ahol gyermekeket nevelnek. 3. Az adventi koszorú A liturgikus egyházi év kezdete advent, a népnyelv szerint advent, advint, a latin adventus Domini (az Ür eljövetele) kifejezésből származik. Az egyház tanácsa szerint szent időszak, a középkorban még négyhetes böjti előkészület karácsony ünnepére.

66 Bod Péter (1712-1769) magyarigeni református prédikátor Szent Heortokrátes Avagy A ' Keresztyének között elö-forduló innepeknek... rövid historiájok című, 1757-ben megjelent könyvében írta: „Dominica Adventus, Advent Vasárnap. így neveztetnek a' mostani rendtartás szerint a Karátson előtt való négy Hetek. Régen voltának hat Hetek az Sz. Márton napjától fogva, az holott kezdi most-is a' Görög Ekklésia a' maga Böjtit: de idővel a Deák Ekklésiában négy Hetekre szoríttatott illyen fundamentumon; mert a' Kristusnak négy Adventussa eljövetele vagyon. (1.) Midőn a Testben meg-jelent. (2.) midőn a szívbe bé-szál és az Embert meg-téríti. (3.) midőn el-jő az utolsó ítéletre. Rendszerint kezdődni szokott Sz. András napján. Minthogy ezek a napok a' Kristus' Testben eljöveteléről való szent elmélkedésekre készülő napok voltának, kezdették ezeket meg-böjtölni..."

67 Ezért emlegették az adventi időszakot a szegediek kisbüt, a tápéiak adventbűt néven. Szerdán és pénteken szigorú böjt volt, szombaton csupán a húsételektől való megtartóztatás.

68 A zajos mulatságok is elmaradtak adventben, ahogy erre Gari Margit 1907-ben született mezőkövesdi summáslány emlékezett: „Hát az advent Krisztusvárás volt nékünk, tudtuk, hogy a Kisjézus születésének előhírnöke. Az olyan volt, hogy vártunk, kértünk, örültünk, hogy majd karácsonykor... Az advent András napja után kezdődött. András napja zár-