Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Albert András: Tofeus Mihály (1624–1684) református püspök szerepe a XVII. századi erdélyi protestantizmusban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tisztségét elfoglalva a Gillányi Gergely-féle hatalmas vagyont próbálta megszerezni az Erdélyi Református Egyház részére. Heves összeütközése volt Horváth András lutheránus hittudóssal. Mély meggyőződésű ortodox református lévén döntő szerepet játszott a coccejanusok és a cartesianusok elleni küzdelemben. Tofeus (Dobos) Mihály erdélyi református püspök 1684. október 23-án halt meg Gyulafehérváron, s november 7-én temették el ugyanott.

10 2. Az 1673. évi radnóti zsinat Tofeus Mihály és az ortodox irányzatot képviselők egy csoportja vádat emelt a cartesianus elveket valló Dézsi Márton, Csernátoni Pál enyedi filozófia professzorok és a coccejanus tanításokat követő és hirdető Pataki István kolozsvári professzor ellen. Tofeus Mihály állandó ösztönzésére Pósaházi János sárospataki vendégprofesszor - aki maga is erősen ortodox meggyőződésű volt - pert indított ellenük.

11 Apafi fejedelem még a radnóti zsinat előtt a megvádolt professzorokat Fogaras várába hívatta. Április 7-én tanácskozást tartott velük és a tanácsurak jelenlétében kihallgatta őket. A kihallgatáson kiderült, hogy a tanításbeli újításoknak dogmatikai vetülete van, de a tanácsurak sem jelentek meg elegendő számban. Ez a tárgyalás így nem volt elegendő a döntéshozatalhoz. Az ügy megnyugtató rendezéséhez egy lelkészekből és világiakból álló zsinati gyűlés egybehívására volt szükség. így került sor a radnóti ecclesiastico-politico mixta synodus üléseire még 1673-ban. Tofeus Mihály udvari prédikátor oroszlánrészt vállalt az 1673. június 16-án tartott radnóti zsinaton. О kezdeményezte Apafi Mihály erdélyi fejedelemnél a zsinat egybehívását. Apafi fejedelem, élve a „summus episcopusi" jogával, öszszehívta a radnóti zsinatot és képviseltette magát a gyűlésen, de nem fejedelmi, hanem főpatrónusi minőségben.

12 A radnóti zsinaton a fegyelmi ügy érdemi részének tárgyalását a lelkészek kizárólag magukénak tekintették. Ugyanakkor a világi tanácsurak szintén részt kívántak venni a fegyelmi kérdés döntéshozatalában. Végül sok vitatkozás után megegyeztek. A lelkészek a radnóti templomban, a tanácsurak pedig Apafi Mihály fejedelem radnóti várkastélyában üléseztek. A tanácskozás után mindkét csoport előadta az álláspontját és az ítéletet közösen hozták meg. A világi főurak a korábbi egyezmény értelmében jóváhagyták a „predicatori rend" dogmatikai állásfoglalását. A lelkészi kar nagyon kemény ítéletet hozott a vádlottakra nézve. A zsinat az ortodox tanok fenntartása érdekében reverzálisra kötelezte a professzorokat. A radnóti zsinat ítéleteiből ismerjük azokat a coccejanus nézeteket, amelyek ellen szót emelt Tofeus püspök. Ilyenek voltak az ótestamentumi atyák Krisztus általi megváltásának leszűkítéséről szóló tan, a parezisz és áfeszisz görög teológiai fogalmak megkülönböztetése a bűnbocsánatra nézve, az embernek Krisztus haláláig az ördögnek való kiszolgáltatása, szombati munkaszünet