Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Albert András: Tofeus Mihály (1624–1684) református püspök szerepe a XVII. századi erdélyi protestantizmusban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. kötelező voltát vitató kritika valamint a megváltás egyetemességét tagadó tanítás.(262, 585)

13 Az ítélethozatal kapcsán ki kell emelnünk azt a figyelemre méltó tényt, hogy az elítélt nézetek között nem szerepelt Coccejusnak az Isten és az ember közti foedusról szóló tana, továbbá az ótestamentumi prófétizmusnak a jövőbelátással kapcsolatos újszerű megítélése. Mindez annak tudható be, hogy Tofeus maga is egyetértett ezekkel. A vádló Tofeus és társa Pósaházi bizonyos teológiai kérdésekben maguk is coccejánusok voltak. Ezek a tények is közrejátszottak abban, hogy a radnóti zsinat csak elviekben hozott határozatot az elítéltekkel szemben. A gyakorlatban azonban nem ért el érdemi eredményeket. Az ítéletet nem hajtották végre, mivel az ülésező főurak a vádlottakra kiszabott büntetést nagymértékben enyhítették.

14 A fejedelmi tanács, amelynek nagy hatásköre volt az egyházi életben - megengedte Csernátoninak, hogy továbbra is magyarázhassa a cartesianus filozófiát. A vádlott Csernátoni Pál támogatóra lelt Bethlen János főkancellár és enyedi főgondnok személyében. Кару György tanácsúr Dézsi Mártont Bánffy Dénes tanácsúr pedig Pataki István professzorokat védte meg. 3. A Gillányi-féle hagyaték Gillányi Gergely Apafi fejedelem sógora és belső embere, aki 1663—1673 között tized főárendátor volt. Munkássága során hatalmas vagyonra tett szert. Gyermektelen lévén, az 1667. évben kelt végrendeletében egyetlen öccsére hagyta egész vagyonát azzal a feltétellel, hogyha az utód nélkül hunyna el, akkor az egész vagyon az erdélyi református egyházra szálljon. О nőtlenül elhunyván, az egész vagyont Gillányi Gergely özvegye szerezte meg. A nagy értékű hagyaték között szerepelt egy gyulafehérvári ház, a vajdaszentiványi részbirtok, borosbocsárdi és sárdi szőlők, valamint Kővár vidéki birtokok, továbbá rengeteg ingóság, ékszer és pénz. Egy 1658. június 13-án keltezett dokumentum szerint abban az esetben, ha Hujur Jakab utód nélkül halna meg, akkor 500 forint marad a kolozsvári egyházra és református kollégiumra, továbbá 500 forint a fehérvári egyházra és református kollégiumra. Mindezeken túl halála után még 10.000 forintot szánt a kolozsvári, a fehérvári és a nagyszombati egyházakra. A kolozsvári Belső-Farkas utcában a köz mellett lévő házat is a kolozsvári egyháznak adományozta.

15 A Kővárvidéki Felsőköntös és Nagykörtvélyes falvakat, a Belső-Szolnok vármegyei Kárulyfalvát, valamint a magyarköblösi és cserneki porció Hujur utód nélküli elhalálozása esetén ugyancsak a fent említett három egyházközség tulajdonába került volna. A templomra 300 forintot hagyott Gillányi. Gillányi Gergely már 1674 előtt meghalt és végrendelete értelmében a hatalmas vagyon az Erdélyi Református Egyházat illette. Az elhunyt özvegye azonban nem szolgáltatta ki a hatalmas értékű vagyont az Erdélyi Református Egyháznak. 241