Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Corol Artur: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. szék főkapitányára, Kézdiszék vicekirálybírájára, Altorja bírájára és hűtő­seire vonatkozó feljegyzések, utalások és adatok - Altorja topográfiájára (Alszeg, Középszer, Felszeg, Csikafalva, Szász utca, ország útja, nemesi udvarok), a falun kívüli világgal való kapcsolataira, a közlekedési viszonyokra és a szállítóeszközökre vonatkozó feljegyzések és adatok - a hétköznapi tevékenységekre (trágyázás, szántás, ültetés, aratás, kalan­gyálás, káposztaültetés, tubákszedés, szénacsinálás, erdőlés, erdei és kerti gyümölcsök szedése, kertelés, házfedés, sütés-főzés, pálinkafőzés, tilolás, fonás, szövés, matollálás stb.) és többnyire ünnepnapi szórakozásokra (tánc, guzsalyoskodás, vízbevetés, korcsmázás, aprószentekezés) vonatko­zó feljegyzések - a templom birtokaira (Templom földje, Templom erdeje), az egyházköz­ség jövedelmeire (föld és erdő jövedelme, misealapítványok kamatai stb.), kiadásaira, gazdasági szervező tevékenységére, pénzügyeire (magánsze­mélyeknek kamatra kölcsönzött pénzeire stb.)» az egyházi személyek jö­vedelmeire (gabona-, szalad-, pénz- és fabér) vonatkozó feljegyzések és adatok - pénz- és mértékegységeket tartalmazó, számolási módokat szemléltető feljegyzések - járványokra való utalások - a császár szolgálattyát végző altorjaiakra vonatkozó adatok - feljegyzések a megyeszékén folytatott perek mozzanatairól, a megyeszéke határozatairól stb. A bőség zavarától azonban nem kell tartanunk, mert bár a tartalmi felsorolás hosszú, az egy csoportba tartozó adatok viszonylag gyérek, szórványosak, hi­ányosak és néha pontatlanok: más források adatai nélkül nem sok hasznukat vesszük, illetve esetenként értelmezhetetlenek. Az altorjai római katolikusoknál a peres ügyek során elhangzottakban buk­kantunk rá a népi vallásosság megnyilvánulásai közé sorolható azon jelenségek­re, amelyeket alább bemutatunk. Elsősorban az altorjai hívek belső mindennapi életére, mentalitására, egyházzal és világiakkal szembeni magatartására koncent­ráltunk, ezen vizsgálódások közt kiemelt szerepet szánva az altorjai Tölcséres családról szóló bejegyzéseknek. 1711. III. 11-én Mike Lőrincz megyebíró Sikó András prókátor által azért szólította a megyeszéke elé Tölcséres Jdnosnét Rebekkdt relictdt, mert az, „Impreg­náltatok Személy lévén Templumba bé ment Ecclesia követetlen titkonn, jóllehet Pater Ülkeij Uramtól adatott volt ollyan szabadsága hogy kövessen Ecclesiát de nem cselekedte, ... insuper diffamálódott ollyan szitkokkal salva venia ördög 61

Next

/
Thumbnails
Contents