Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
II. Egyházművészet - Csukovits Anita: Nagy Pál Miklós vallási botjai
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tára készült. Vallási botból kevesebb is készült, mint történelmi botból. A fennmaradt darabok alapján megállapítható, hogy a vallásos témák széles skáláján mozgott otthonosan, ismeretei meghaladták a többi faragó múvei alapján eddig leírt vallásos ismeretanyagot, s jóval az átlagos hívő falusi ember felett álltak. A történelmi botokkal ellentétben, ahol nagyjából ugyanaz a 40-50 híres személyiség került megfaragásra, ezeknél a botoknál nagyobb változatosságra, egyediségre törekedett, bár átfedések természetesen itt is vannak. Sajnos, ebből a típusból csak pár tárgy áll rendelkezésünkre, újabb vallási botok felbukkanása tovább árnyalná, pontosítaná a képet. Tudjuk, telente, amikor az állatok mellett több ideje volt, imádságos könyvek olvasgatásával töltötte az időt az istállóban. 10 Az olvasmányélmények botjain megörökítésre kerültek, tükröződtek. A Néprajzi Múzeumban őrzött, 1932-ben készült egyik botján sajátos, spirálisan körbefutó stílusában többek közt Mária, Jézus, Mária Magdolna, az apostolok és szentek arcképeit faragta meg. 11 A szentek közül jó érzékkel választott ki különböző korokból származó, az egyház és a népi vallásosság számára egyaránt meghatározó szerepet betöltő szenteket, mint Szent István első vértanú, Szent Miklós, Szent Sebestyén, vagy Vendel, a rendalapító Szent Benedek és Ferenc, Padovai Szent Antal, az Árpád-ház szentjei, a női szentek közül Klára, Katalin, Kis Szent Teréz, a barokk szentjei közül Nepomuki Szent János és Borromei Szent Károly. Szintén a Néprajzi Múzeum őrzi azt az 1939-ben faragott botot, melynek szalagszerűen körbefutó szövege, az eucharisztikus himnusz az abban az időben Budapesten tartott Eucharisztikus Kongresszusra utal. 12 Az ábrázolt jelenetek és alakok között a litániák egyes megszólításainak mellképi ábrázolásai, evangéliumi események és szereplők, evangélisták, apostolok és szentek találhatók. Az ábrázolt szentek az 1932-ben faragott botról visszaköszönnek, az ott megörökített szentek közül csak Szent György és Aquinoi Szent Tamás nem szerepel a későbbi boton, de ez utóbbira újabb szentportrék kerültek, így Szent Bernát, Szent Félix, Szent Adolf, Szent Alajos, Szent Szaniszló. Az ábrázolások természetesen erősen leegyszerűsítettek, de Nagy Pál Miklós gondosan ügyelt arra, hogy például mind a 12 apostolt egyedi arcvonásokkal ruházza fel. A szentek ábrázolásánál is minden esetben felismerhető az ábrázolt szent, előképei, attribútumai alapján, de a faragó minden esetben alávéste a nevet is. A bibliai szereplők közül sem csak a legismertebb alakokat faragta meg, hanem például Márta, vagy Arimatiai József képmását is. A váci Tragor Ignác Múzeumban őrzött darabot Nagy Pál Miklós Hanauer István váci megyéspüspöknek készítette ajándékul 1923-ban, tehát a korai darabok közül való. 13 A körbefutó ábrázolások az alábbi tematika szerint követik egymást:
