Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Csukovits Anita: Nagy Pál Miklós vallási botjai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Mint minden általa faragott botnak, ennek a darabnak is — mintegy a faragó védjegyeként - korpusz, Oltáriszentség és Hit-Remény-Szeretet felirat díszíti a fejrészét. A következő egységet (a bot mintegy harmadát) ószövetségi jelenetek alkotják. Talán ez a bot legérdekesebb része; mely szakaszokat választotta faragásra érdemesnek. A közismert paradicsomi jelenet és a paradicsomból történt kiűzetés után Noé, majd Ábrahám és Izsák megjelenítése következik. Az angyallal viaskodó Jákob után Mózes a csipkebokorral és a kőtáblával is megörökítésre került. A szintén közkedvelt és sokszor megörökített Dávid és Góliát jelenet után Salamon következik - de nem került megfaragásra Sámson, vagy József. Az ezután következő képecske — mivel a megformálás időbelisége pontosan követi a bibliai eseményeket, valószínűleg Jeruzsálem bukását, a menekülőket ábrázolja. Az ószövetségi szakaszt Jónás és az oroszlánok közt ülő Dániel képe zárja. Ezt követik az Újszövetségből vett ábrázolások, majd a 12 apostol feje. Az Újszövetségből Nagy Pál Miklós Keresztelő Szent Jánost, az angyali üdvözletet, Jézus születését, a háromkirályok látogatását, Jézus megkeresztelését - majd Jézus egyik kevésbé ismert példabeszédét, a fügefáról szólót faragta meg. Az ezt követő Krisztus színeváltozása jelenetben, melyben Jézus Illés próféta és Mózes között jelenik meg, Mózesre Nagy Pál Miklós szarvakat faragott. A szenvedéstörténetből alig emelt ki néhány mozzanatot: a megostorozott Jézust rögtön a megfeszített Jézus követi, majd a feltámadás, a tanítványoknak megjelenő Jézus, valamint Jézus és Mária töviskoszorús szíve zárja le az újszövetségi részt. Ezt követi a máriabesnyői Szűzanya képmása, majd különböző egyházi szimbólumok, mint például a pápai tiara és Szent Péter kulcsai, valamint a ferences és a kapucinus rend jelvényei. Körmeneti zászlók után, a bot alsó harmadát nevezetes kegytemplomok ábrázolásai töltik ki - talán ahová vágyott, de ahova nem jutott el, csak olvasott róluk, vagy hírüket hallotta a Besnyőt felkereső búcsúsoktól: a római Vatikán, Lourdes, Máriazell, Máriaremete, Mátraverebély, Máriabesnyő, Csatka. A bot legalja már nem díszített, talán, hogy a bot porba-sárba eső része ne kapcsolódjon már semmilyen vallásos élményhez. Mint már említettem, Nagy Pál Miklós maga is gyakran forgatta a Bibliát és különböző imádságos könyveket. Nem valószínű, hogy a máriabesnyői kolostor könyvtárát használta volna. A XIX—XX. század Bibliáinak túlcirkalmazott, illetve Michelangelotól, Raffaellotól átvett ábrázolásait nehéz lett volna a faragások egyszerűbb formanyelvére átültetni. A besnyői templom képei, üvegablakai sem jelentek meg faragásain, a kegyszobor kivételével. A korszakban kapható, a besnyői búcsúban árusított vallásos aprónyomtatványok, ponyvák — például a szentek életéről szóló művek — kevésbé kvalitásos, fametszetű, vagy rajzos ábrázolásai valószínűleg hatottak képi világára. Sajnos, a kortársak nem jegyeztek fel olyan 481