Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Nagy Márta: Jászsági görög kereskedő szentföldi zarándoklata és zarándokikonja a XVIII. századból

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 20 A monostort a legfontosabb monostornak tartották Palesztin földön. In K. Babraj i. m. 84. 21 K. Babraj i. m. 85. 22 A tárgy művészettörténeti feldolgozása: Nagy Márta: Demeter Hadzsi's Proskynetarion in Jászberény. In Series Byzantina IV., redaction Waldemar Deluga - Michaí Janocha. Warszawa, 2006. (megjelenés alatt). 23 M. Immerzel i. m. Leyden, 1999. 54. A késői XIX. századtól már eltűnik a festett proskynetárionok készítésének a szokása, sokszorosított eljárással készített ajándéktárgyakat visznek haza a zarándokok. 24 Dr. Bartha Júlia néprajzkutatónak, a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársának szíves közlése. 25 A dokumentumok felkutatásában nyújtott segítségéért ezúton fejezem ki köszönetemet Papp Izabellának, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársának. 26 A görög kereskedőket Magyarországon császári rendeletre több alkalommal is összeírták. így történt ez 1775-ben is, amikor sor került Hadzsi László említésére: Szolnok Megyei Levéltár, a továbbiakban: SZML. Közigazgatási iratok, a továbbiakban! Közig. ír. D Capsa IX. Fasc. 4. No. 5. 27 SZML. Közig. ír. D. Capsa XIV. Fasc. 7. No. 37. A latin nyelvű irat fordításában nyújtott segítségért köszönetemet fejezem ki Papp Izabellának. 28 Bálint S. - Barna G. i. m. 19. 29 Bálint S.- Barna G. i. m. Erdélyi Zsuzsanna előszava 12. 30 Horváth Endre: Magyar-görög bibliográfia. In Magyar-Görög Tanulmányok 12. Budapest, 1940. 13-15. 31 A Magyarországon tartózkodó görögök az itt megszerzett vagyonukat hazavitték a görög anyaországban élő családjukhoz. A további görög tőkekiáramlást megakadályozandóan 1774-ben a Helytartó Tanács 1774. VIII. 8-iki 3523. sz. rendeletével hűségeskü letételét rendelte el (Füves Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén. In Antik Tanulmányok 1966/1. 96.). Ennek értelmében a továbbiakban csak az a görög maradhatott a birodalomban, aki lemondva török impériumbéli illetőségéről, mint a Habsburg Birodalom leendő alattvalója letette a hűségesküt. Ez egyet jelentett a török alattvalókat megillető vámkedvezmények elveszítésével. Nem volt már a továbbiakban igazán nyereséges az anyaország felé kereskedni, meg is szűntek a görög anyaországgal a kereskedelmi kapcsolatok, sőt, szinte mindennemű kapcsolat megszakadt, hiszen a Magyarországon maradó kereskedőket kötelezték családjuk ide telepítésére is. Ezzel a rendelettel indult meg a Magyarországon élő görögök asszimilációja. 32 Az iratok tanúsága szerint nemzeti identitásának féltékeny megőrzéséről tanúskodik az a tény is, hogy Hadzsi Demeter csak jóval a hűségeskü kötelezővé tételét követően, 1781-ben nyilatkozik egyáltalán arról, hogy le kívánja tenni a hűségesküt, ami arra utal, hogy minél későbbre tolta a szülőhazájától való elszakadást. 432