Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varró Tibor: A Szent Patrik kultusz magyarországi vonatkozásai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A győri székesegyházban található egy Mária kép, amely 1697. március 17-én reggel 6 órától 9 óráig vért verejtékezett. Az esemény leírása: „Akkor történt az a rendkívüli és természet szerént nem magyarázható tünemény, hogy éppen Mártzius 17-én, Szent Patrizius Püspök, Irlandia Apostolának ünnepén, reggeli hat óra tájban, a midőn számos nép a szent Misét halgatná, egyszerre vevődött észre, hogy e boldog Asszony képe könyvez; oda tódult azonnal a sokaság... levették a képet a falról; a fal száraz volt, a kép pedig nem tsak tovább könyvezett, hanem véres verítékkel is ázott; a tsepeket tiszta fehér gyóltstsal letörülték; de a vászonra festett kép újra könyvezett... Három óráig tartott ez a látmány.. ."

27 A kép könnyezésének oka az utólagos vélekedés szerint az, hogy abban az évben utasították ki Írországból a hitükhöz hű katolikus papokat. Március 17-e Szent Patrik halálának általánosan elfogadott napja.

28 A vérrel verejtékezés eseményének több szemtanúja is akadt, és egy törlőruhát is megőriztek ereklyeként, amivel a kegyképet letörölték. A szemtanúk tanúvallomása ugyan eltűnt, mégis maradtak fenn olyan jegyzőkönyvek, levelek, amelyek igazolják, hogy az illető emberek valóban tanúi voltak a vérrel könnyezés eseményének. írásos feljegyzés található még egy naplóban, egy gazdasági naplóban és egy céh pénztárkönyvében. Mit tudunk a képről? A kép ihletője az amszterdami Wierix-féle rézmetszetű képek egyike. Alkotója egy ismeretlen XVI. századi festőművész. A képről a XVIII. század óta készülnek reprodukciók, amelyek több európai városban megtalálhatóak, pl. Ringelai-ban (Németország), Bécsben. A reprodukciók számos magyar városban is fellelhetők, többek közt Szombathelyen, Pápán és Celldömölkön. A győri képet az 1860-as években restaurálták. A Győri székesegyházban található kép magyarországi története Walter Lynch, Clonfert menekülő ír püspökével kezdődik. О hozta magával Magyarországra, amikor az angolok elől menekült. A források ugyan megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy a püspök honnan hozta a képet, lehetséges, hogy közvetlenül Írországból, Galwayből, Clonfertből vagy útközben valahol Európában jutott hozzá, amikor menekült. Walter Lynch-et 1655-ben hívta Győrbe Püsky János akkori megyéspüspök. A clonferti ír püspök Győrött halt meg, és a városnak adományozta a magával hozott szentképet. Keresztély Ágost herceg volt a győri püspök, amikor a vérrel könnyezés történt, azonban nem tartózkodott akkor Győrött. Miután visszatért Győrbe, kivizsgáltatta, hogy valóban megtörtént-e a vérrel könnyezés. A vizsgálatról készült jegyzőkönyv eltűnt, de annyit lehet tudni, hogy a püspök hét év vizsgálat után engedélyezte, hogy a kép számára oltárt emeljenek. A kegykép körül kultusz alakult ki, amelynek különböző megnyilvánulási formái ismertek. Zichy Ferenc püspök 1767-ben márványoltárt készíttetett a kép40