Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Szőke Anna: Útszéli keresztek Kishegyes település területén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. szok sablonba öntött formái miatt nincsenek stílusjegyeik. Ugyanabban az időben — a XIX. század második felében és a XX. század elején - egy stílusváltozat terjedt el. A korpuszt minden esetben barnás színű aranyozott festékréteg borítja, csupán az ágyékkötő kék színű. Ez alól sincs kivétel, minden emlékhelyen egyforma. A fej minden esetben kissé jobbra hajlik, kifejezvén a halál utáni nyugodt állapotot. A karok nem vízszintesek a kereszt száraival. A felfelé nyúló kéztartás a test függőségét fejezik ki. A lábszárak egymás mellé zártak, kissé fölhúzott térdekkel. Az I N R

I táblák is egyformák, eltérés a feszületen elhelyezett táblácska magasságában van. Egyetlen korpuszt faragtak fából és egy készült kovácsolt vasból. A felállított kőkeresztek hármas tagozódásúak. Az alapzatuk hasáb alakú. A felirati mező az alapzat elülső, homlokzati oldalán foglal helyet, ezáltal úgy tűnik, mintha külön részt alkotna. Elkülönülése az alaptól szemmel látható. A feliratos mező díszítő tartománya barokk vonulatokat hordoz, a szövegfelirat helye néhány centiméter mélységével, az ún. tükörben helyezkedik el, vagyis a keret körbezárja, berámázza az emlékjel szöveges mondanivalóját. A feliratok minden esetben a felállítás körülményeiről adnak felvilágosítást, az állítás okáról azonban egyetlen esetben sem olvashatunk, ha csak nem tekintjük annak a 2001-ben felállított Nagyhegyes emlékét idéző Kátai-tanyán felszentelt keresztet. A feliratok közös jellemzője „ISTEN DICSÓDÉGÉRE" szándék megjelölése. A szövegek napjainkra elvesztették családi jellegüket, inkább a közösség tiszteletét fejezik ki. A betűk és a számok lassan megkopnak, mert a rendszeres festés, meszelés folytán a vésetek tömítődnek, elmosódnak. A szövegeket lapidáris betűtípussal vésték. A középső rész külön figyelmet érdemel ikonográfiái kiegészítő ábrázolásával: az imádkozó Mária alakja földi életünket jeleníti meg. Eszak-és Nyugat Magyarországon Szűz Mária alakja az 1800-as évek elején jelenik meg a kereszteken, a Délvidéken, így nálunk is a század végén terjed el, Kishegyesen félszobor formájában. A domborművek szimmetrikus cifra szegélyes barnára festett vas tábla előtt állnak, ez a háttér. Mellékalakként mindenhol csak Mária szerepel. A keresztszárak végződései két egymástól jól elkülöníthető csoportba oszthatók. A „kockafejes" csoportba három kereszt tartozik, a másik, a díszesebb alakú keresztek az ún. „karéjos" csoportba tartozók. Az ebbe a csoportba tartozó öt feszület keresztszárai lóherelevél alakjukkal - némi eltéréssel - különböző variációkat alkotnak 12 Az útmenti keresztekhez mindenhol 2-3 négyzetméter földterület tartozott, amelyet legtöbb esetben bukszus-sövény (latin neve: buxus sempervirens) határolt, s mely nemcsak az emlékjel védelmét szolgálta, de helyet adott az oda zarándoklóknak, kik még ma is kegyeletük jeléül gyertyát gyújtanak és virágot helyeznek el a keresztnél. Kovácsoltvas kerítés védi a plébánia előtti Szenthárom364