Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kinda István: „...az igazságot tanították, s azért tetszett, nem a pénzétt!” Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. — magyar és cigány — gyülekezet körvonalazódik. A közös templomhasználat, a közös úrvacsoravétel, a közös kehely használatának riadalma a magyar lakosságot arra ösztönzi, hogy a templomba járó néhány cigány családdal szemben kizáró-eltávolító magatartást tanúsítson, és ezt nyíltan tegye. Bár egyházon belüli vallásos élete igencsak visszafogott, annál nagyobb a cigányság hatása a belső egyházpolitikai életre. Ez a befolyás nem aktív hozzáállásban, érdemi döntésekben vagy tettekben áll, hanem hosszú távú következményekkel járó erőszakos megnyilvánulásokban konkretizálódik. Kutatásom két éve alatt három lelkész szolgált itt. A segélyként érkező kerékpárok szétosztása körül kialakult állandó feszültség és a cigány csoportok részéről érkező fenyegetés hatására 2004-ben a lelkipásztor jobbnak látta távozni a gyülekezetből. Az ideiglenesen beszolgáló lelkészt cigány fiatalok károsították meg (személygépkocsijában tettek kárt). 2005 szeptemberétől a református egyházközösség fiatal papot választott. Az azóta eltelt rövid idő nem szolgál megfelelő támpontként a lelkész és a cigányok viszonyának minőségi értékelésére. A következő egy év történéseiből vélhetően kirajzolódnak azok a főbb tendenciák, amelyek meghatározóak lesznek a távolabbi jövőre nézve. 2. Jehovisták és cigányok A „demokrácia" a Nagyborosnyón élő cigány közösségeket viszonylag nagy szegénységben és munkanélküliségben találta. A munkahellyel rendelkező keveset elsőként tették az utcára a leépülő állami vállalatok. A negatív etnikai megkülönböztetés gyenge gazdasági háttérrel és alacsony képzettségi mutatóval, valamint fokozódó munkanélküliségi rátával társult, a falusi magyar ajkú cigányok helyzete ezért a magyar lakossághoz viszonyítva a posztszocialista versenyhelyzet küszöbén is többszörösen hátrányosnak minősült. A történelmi egyházak életében való hátrányba kerülés és a vallásgyakorlásban is megmutatkozó társadalmi rétegződés elsődlegesen a falusi cigányokat defavorizálta.

7 A hátrányos helyzetből a terjedő Jehova Tanúi szekta kiutat ajánlott a cigány családok számára. Lényeges magyarázó tényező az, hogy a szektába való belépésben sokan a cigányok közül asszimilációs szándékuk beteljesülését, a magyar közösségbe történő integráció kínálkozó lehetőségét látták. A nemzetiségtől elvonatkoztatott interetnikus testvéri közösség képzete ezért a meggyőzés találó érveként működött csoportjaikban, és további pozitív „intézményes" adottság volt, hogy új gyülekezetükben egyenlőségi viszonyok közt gyakorolhatják hitüket (ezt csak tetézte annak hallatlan lehetősége, hogy az új hitközösségben bármelyik hívő képzettségétől függetlenül akár alkalmi prédikátori státust is betölthet). A vallásszociológiai szakirodalom a szekták, kisegyházak megjelenését és a tradicionális, társadalmilag domináns vallási doktrínáktól történő tömeges el324