Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Szigeti Jenő: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században Erdélyben és a Parciumban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tönkre ment az asztalosipar. Ezért a református skót misszió alkalmazásába került, és mint Biblia árus,

13 1866. elején Kolozsvárra költözött. Ugyancsak anyagi kényszerből lett Biblia árus Nóvák Antal (1823-1877) is.

14 Ők találkoztak először a protestáns gyülekezetekből egyre jobban kiszoruló, puritán hagyományokat ápoló házi gyülekezetekkel, amelyek különösen a Dél-Alföldön és a Partiumban éltek.

15 Ennek a központja lett a nagyszalontai baptista gyülekezet, míg a legfőbb apostola pedig Kornya Mihály. Ez az egymásra találás az újprotestáns egyházak magyarországi meghonosodásának döntő fordulata.

16 Ez volt a nagy baptista paraszt-gyülekezetek kialakulásának háttere. Nagyszalonta esetében dr. Kiss Ferenc visszaemlékezése alapján

17 jól ismerjük ezeknek a késő-puritán házi gyülekezeteknek az istentiszteleti gyakorlatát, mely alig tér el a baptista gyülekezetekétől. A református gyülekezetekből való kiszorulásukra pedig jó példa a békési baptista gyülekezet megalakulása. Kornya Mihály munkamódszeréről, életéről, missziójáról jó képet ad Kirner A. Bertalan könyve.

18 De mi történt Erdély belsejében? Rottmayer János faluról falura járt és mindenütt felajánlotta a Bibliát. Hamar megtanult románul is, hogy mindenkivel anyanyelvén tudjon érintkezni. A bibliatársulatok szigorúan kikötötték, hogy ügynökeik nem folytathatnak felekezeti propagandát, ezt Rottmayer is betartotta. 1871-ben Kolozsvárott házat vásárolt, (Kandiagasse - Kinizsi Pál u. 8) és itt rendezte be a bibliatársulat raktárát. Jó kapcsolatokat épített ki a belmissziói szellemű lelkipásztorokkal és hamarosan köztiszteletben álló személy lett a városban. Az első években egymaga járta be az erdélyi városokat és falvakat. Legidősebb fia, ifi. Rottmayer János így emlékezik vissza édesapja munkájára: „mindenütt lelkészek és tanítók szívességét kellett igénybe vennie, és ez igen örvendetes eredménnyel járt. A lelkészek ajánlatára, akik a szószékből hirdetést eszközöltek, sokan jöttek az olvasni szeretők és vásárolták az olcsó Bibliákat, valamint az Újszövetséget a gyermekeknek. Ilyenkor alkalom nyílott bizonyságot tenni Krisztus Urunkról, s a Biblia olvasását szorgalmazni."

19 Csopjákné Rottmayer Mária úgy emlékezett édesapja munkamódszerére, hogy egy faluban először a betegeket, a vigasztalásra szorulókat látogatta meg. Állandóan magával hordozta gyógyszeres ládikáját, amellyel önzetlenül segített, ahol tudott. Olvasott a Bibliából és imádkozott.

20 Egy ránk maradt jelentés szerint mindössze egy esztendő alatt 10 000 példányban terjesztette el a Szentírást. Az első évek múlásával egy kicsit könnyebb lett Rottmayer élete. О a raktárt vezette és fiatal kolportőrök sora lépett a nyomába, akiknek munkája nyomán kibomlott Erdélyszerte a szabadegyházi misszió. Az első egy Gromen János (1857— 1939) nevű Nagydisznódról (Heltau) származó fiatalember volt és testvérbátyja Gromen Mihály (1850- ? ). Ez utóbbi 1881-ben Bukarestbe költözködött - Bibliát árulni.

21 1876-ban költözött Erdélybe Dobrudzsából Spies Fülöp (1847—?) 304