Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Szigeti Jenő: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században Erdélyben és a Parciumban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 1876-ban, itt Lúgoson és vidékén dolgozott, de két év múlva ő is Bukarestbe ment Bibliát árulni. Ők, és a budai születésű Scharschmidt Károly (1829-?) aki 1856ban Bukarestbe, majd tíz év múlva Iasiba költözött, voltak a baptista egyház első hírnökei a románok lakta területeken. Ok törték át a Kárpát-medencében először a keleti típusú kereszténységet a nyugatitól elválasztó határvonalat.

22 Nóvák Antal és felesége is Kolozsvárott lakott 1875—1877 között. Ok ugyan a Brit- és Külföldi Bibliatársulat szolgálatában álltak, de mégis, már csak a régi Pest-Budai ismeretség kapcsán is, jó segítői voltak Rottmayer munkájának. Nóvák Kolozsvárról járt le egészen Brassóig, ahol 1877. december 18.-án elhunyt.

23 A 80-as évek közepén Kolozsvár és környékén dolgozott Barabás Gáspár (1863-1954), aki a Maros-Torda megyében található Éhedről származott. Az ő érdeme a kolozsvári baptista gyülekezet megszervezése. Bányai feltételezése szerint a Nagydisznódról származó Fleischer György (1854—?), és Solti Dávid, aki később a Brit- és Külföldi Bibliatársulathoz csatlakozott, is ehhez a csoporthoz tartozott. Rottmayer János már az 1860-as évek derekán vasárnapi iskolát szervezett Kolozsvárott. Pest-Budán is ő szervezte meg először ezt a később a gyermekek vallásos nevelésében nagy sikereket elérő intézményt, még 1860-ban.

24 Fiának visszaemlékezése szerint „maga köré gyűjtötte a gyermekeket vasárnapi iskolára a Biblia raktárban. Azután következett az istentisztelet a felnőttek részére". Amikor a Vasárnapi Iskolai Világszövetség kiküldötte, Morse úr Magyarországra jött 1872-ben, meglepődve tapasztalta, hogy Kolozsvárott már nyolc esztendeje megszervezett vasárnapi iskola működött. Nemcsak a németek, hanem a románok és a magyarok között is folyt ez a munka.

25 Egy, a kolozsvári vasárnapi iskoláról ránk maradt feljegyzés szerint 1878-ban 37 vegyes nemzetiségű és vegyes vallású gyermeket oktatott a Biblia történeteire. A névsorban magyar, német, zsidó, sőt még cseh nemzetiségű gyerekek neve is olvasható. 1876-ban egy 41 énekből álló könyvecskét állított össze a vasárnapi iskolások részére.

26 A vasárnapi iskola hatására fényt vet egy Kosztin István nevű kolozsvári fiatalember visszaemlékezése, aki 1918-ban, harminc évesen lett a kolozsvári adventista gyülekezet tagja. Visszaemlékezésében elmondja, hogy szívébe az evangélium magvát „hat éves koromban egy öreg, szép fehér szakállú bácsi" vetette. „Még most is arcomon érzem kezét, amint jóságosan simogatott, (...) dióval, almával ajándékozott meg". Leírja azt is, hogy ebben a vasárnapi iskolában tanulta meg a „Fel, barátim, drága Jézus" és „Az áldott orvos közeleg" kezdetű énekeket. Ez a szakállas nagyapó Rottmayer János volt.

27 Rottmayer János 1888-ban - hetven éves korában — a bibliaterjesztői szolgálatából nyugdíjba vonul. Körülötte eddig is volt egy kis baptista csoport, mellyel a budapestieknek nem volt felhőtlen a kapcsolata. Ezek - Bányai Jenő kutatásai alapján - nagyrészt német anyanyelvűek voltak. Meyer Henrik elég borúlátóan 305