Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kurta József: Középkori eredetű nagyheti énekek továbbélése az erdélyi református egyházközösségekben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. meg, osztan csak abban maradának."

20 Ez a munkája is arra utal, amit a Gradual szerkesztésekor célul tűzött ki. Geleji a liturgikus énekek hibáit tapasztalva ifjúkorától fogva egy mintául szolgáló graduálra vágyott, „egy mindenféle énekekkel tökéletesen teljes, a sok fogyatkozásoktól pedig üres graduálra, hogy abból aztán, mint egy példányból többeket is írhatnának le."

21 Keserűi Dajka Jánossal püspök elődjével együtt „az iminnen-amonnan városokból, még onnan kívül Magyarországból is bekéretett graduálokból" a Gyulafehérvárt használatban levő kéziratos gradual fogyatkozásait és hibáit korrigálva egy díszes kivitelezésű kötetet készítettek, azzal a szándékkal, hogy ez forrása legyen a későbbi graduálmásolatoknak. Ezt az elveszett kéziratos graduait a szakirodalom Bethlen Gábor graduáljaként tartja számon, amelynek kiegészített és kinyomtatott változata az Öreg Gradual. Noha Geleji mintagraduálnak szánta, dokumentumok hiányában nincs tudomásunk arról, hogy másolatot készítettek volna róla. Erdélyben egyelőre nem ismertek olyan gregorián tételeket tartalmazó, református provenienciájú kéziratok, amelyek egyértelműen bizonyítanák, hogy akár a Bethlengraduálról, akár az Öreg Graduálról készültek volna másolatok. A nyomtatott Öreg Gradual szövegében kimutathatók azok a változtatások, amelyeket a nyelvész Geleji Katona István végzett.

22 A Geleji Katona által revideált szöveg eredeti formájára a nyomtatott forrásnál korábbi Batthyány kódex és a küküllői kézirat egyezéseiből következtethetünk. Geleji változtatásai legtöbb esetben stiláris igazítások. A szöveg-összehasonlítás alapján mindössze hét esetben feltételezhetjük, hogy a küküllői kézirat lejegyzője az 1636-os nyomtatott szöveget is forrásként használta. A küküllői kézirat és a Batthyány kódex (vagy ahogy liturgikus környezetben használatos: Batthyány gradual) XVI. századi előzményekre visszautaló szövegének viszonya kétség kívül azt mutatja, hogy a küküllői kézirat XVIII. századi lejegyzője elsődlegesen nem az 1636-os nyomtatott szöveget, hanem egy annál korábbi változatot követett. Mivel korábbi variánsok nem maradtak ránk olyan számban, hogy az összehasonlításban bőséges támpontot nyújthatnának, ez esetben a XVII. század elején lejegyzett Batthyány gradual szövege adja a viszonyítási alapot.

23 A két kézirat szövegének egyezése az összehasonlító táblázat alapján szembetűnő. Az alábbiakban csak néhány kiugró esetet veszünk alaposabban figyelembe. Az 1, 2. versben

24 a küküllői kézirat szövegében „az ö könyhullatási Orczáján el le futának" szerepel. Ez szó szerint megegyezik a Batthyány gradual szövegével, azonban a küküllői kézirat 41. oldalának alján az őrszó nem a következő, 42. oldalon szereplő első szó, azaz a „futának", hanem „fojnak" (lásd a mellékletben). Mi lehetett az oka, hogy a szöveg lejegyzője kiírt egy olyan szót custos-ként, ami egyetlen variánsban sem szerepelt? Beszélhetünk-e variálódásról egy liturgikus 235