Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kovács Bálint: Az erdélyi örmény társadalom szenttiszteletének rétegei az újkorban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. század első éveiben, a napóleoni háborúk korában, a pápai állam anyagi nehézségekkel küszködött; így nem kizárt, hogy pénzszerzés volt az egyedüli oka annak, hogy hirtelen ekkora nagyságrendben adtak el ereklyéket Rómában. Igyekeztem az ereklyék meglétét az ereklyehitelesítő iratok mellett a canonica visitatiókban is megvizsgálni, ezzel igazolni azt, hogy az ereklyét valóban az adott templomban őrizték. Erzsébetváros esetében az 56 ereklye pontos felsorolása egy gazdag egyházközség életéről tanúskodik. Az örménység kereskedő és iparos nép volt, így az örmény templomban megtalálható szentek ereklyéi közül több arról árulkodik, hogy az iparosok védőszentjeinek pártfogására szükség volt. Meglétükből részben következtethetünk arra is, hogy az örményeknél milyen foglalkozások voltak a meghatározóak. Rendelkezésre áll egy 1716-os összeírás" amelyben az örmények nevei mellett feltüntették a személyek foglalkozását és vagyoni helyzetét is. A felsorolásból kitűnik, hogy kereskedők /kalmárok/ mellett mészárosként, szűcsmesterként, vargaként is sokan tevékenykedtek. Ennek az összeírásnak a hitelességét igazolja mintegy 180 évvel később Ávedik Lukács, aki monográfiájában leírja, hogy a nagyszámú kereskedő mellett főleg ácsok, kőművesek, csizmadiák, kocsmárosok, cipészek, szűcsök, szabók kerékgyártók voltak az ipar képviselői a XIX. század végén az erdélyi örmények között.

12 A fent felsorolt mesterségek védelmét a történelemben Európa és Magyarország közösségei az alábbi védőszentek védelmére bízták: Utazók, úton járók: Nepomuki Szent János (Ne feledjük, az örmény kereskedő nép volt.); asztalosok, ácsok: Szent József; szűcsök: Szent Bertalan; mészárosok: Keresztelő Szent János; bognárok és kerékgyártók: Szent Leó; hússütők: Szent Lőrinc.

13 A felsorolásból - összevetve az ereklyék listájával - kirajzolódik, hogy az erdélyi örmény mesterségekhez többnyire a mesterségek patrónusainak ereklyéit is beszerezték. Általában a tipikus, barokk korra jellemző szentek ereklyéi is megvoltak, amelyek sok esetben a római Hitterjesztés Szent Kongregációjával (Sacra Congregatio de Propaganda Fide) való kapcsolatra is utalnak, de nagy számban találunk jezsuita ereklyéket is (pl.: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc). A Habsburg-ház tisztelete juthatott szerephez akkor, amikor Nepomuki Szent János vagy Borromeo Szent Károly ereklyéjéről gondoskodtak, amely szentek a XVIII. században a dinasztikus hűséget is jelentették.

14 Konkrét bizonyítékok ezekre természetszerűleg nincsenek, elvi kérdésfeltevésekről lehet inkább szólni. Korszakunkban az ereklyevásárlás egyébként is általános dolognak számított, így minden szent esetében felesleges azon gondolkodni, hogy miért volt szükség az adott szent pártfogására Erzsébetvárosban. 200