Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kovács Bálint: Az erdélyi örmény társadalom szenttiszteletének rétegei az újkorban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. század első éveiben, a napóleoni háborúk korában, a pápai állam anyagi nehézsé­gekkel küszködött; így nem kizárt, hogy pénzszerzés volt az egyedüli oka annak, hogy hirtelen ekkora nagyságrendben adtak el ereklyéket Rómában. Igyekeztem az ereklyék meglétét az ereklyehitelesítő iratok mellett a canonica visitatiókban is megvizsgálni, ezzel igazolni azt, hogy az ereklyét valóban az adott templomban őrizték. Erzsébetváros esetében az 56 ereklye pontos felsorolása egy gazdag egy­házközség életéről tanúskodik. Az örménység kereskedő és iparos nép volt, így az örmény templomban meg­található szentek ereklyéi közül több arról árulkodik, hogy az iparosok védő­szentjeinek pártfogására szükség volt. Meglétükből részben következtethetünk arra is, hogy az örményeknél milyen foglalkozások voltak a meghatározóak. Ren­delkezésre áll egy 1716-os összeírás" amelyben az örmények nevei mellett feltün­tették a személyek foglalkozását és vagyoni helyzetét is. A felsorolásból kitűnik, hogy kereskedők /kalmárok/ mellett mészárosként, szűcsmesterként, vargaként is sokan tevékenykedtek. Ennek az összeírásnak a hitelességét igazolja mintegy 180 évvel később Ávedik Lukács, aki monográfiájában leírja, hogy a nagyszámú kereskedő mellett főleg ácsok, kőművesek, csizmadiák, kocsmárosok, cipészek, szűcsök, szabók kerékgyártók voltak az ipar képviselői a XIX. század végén az erdélyi örmények között. 12 A fent felsorolt mesterségek védelmét a történelemben Európa és Magyaror­szág közösségei az alábbi védőszentek védelmére bízták: Utazók, úton járók: Nepomuki Szent János (Ne feledjük, az örmény keres­kedő nép volt.); asztalosok, ácsok: Szent József; szűcsök: Szent Bertalan; mészá­rosok: Keresztelő Szent János; bognárok és kerékgyártók: Szent Leó; hússütők: Szent Lőrinc. 13 A felsorolásból - összevetve az ereklyék listájával - kirajzolódik, hogy az er­délyi örmény mesterségekhez többnyire a mesterségek patrónusainak ereklyéit is beszerezték. Általában a tipikus, barokk korra jellemző szentek ereklyéi is megvoltak, ame­lyek sok esetben a római Hitterjesztés Szent Kongregációjával (Sacra Congrega­tio de Propaganda Fide) való kapcsolatra is utalnak, de nagy számban találunk jezsuita ereklyéket is (pl.: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc). A Habs­burg-ház tisztelete juthatott szerephez akkor, amikor Nepomuki Szent János vagy Borromeo Szent Károly ereklyéjéről gondoskodtak, amely szentek a XVIII. században a dinasztikus hűséget is jelentették. 14 Konkrét bizonyítékok ezekre természetszerűleg nincsenek, elvi kérdésfeltevésekről lehet inkább szólni. Kor­szakunkban az ereklyevásárlás egyébként is általános dolognak számított, így minden szent esetében felesleges azon gondolkodni, hogy miért volt szükség az adott szent pártfogására Erzsébetvárosban. 200

Next

/
Thumbnails
Contents