Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Paál Zsuzsa: Egy historia domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. felhasznál a szúró csúfolódásra, a tüskevár kápolna fölszentelése is bizonyítja. Hagyomány szerint a szentelésre megjelent papokat a község megvendégelte, azonban a mesterekről megfeledkeztek, vagy talán szándékosan mellőzték, mire azután e következő verseket faragták: «Kis kápolna nagy kápolna, Hábor István csináltatta, A papokat jól tartotta, A mestereket éhen hagyta.»" Házy népjellemzése olykor elnagyolt, és tudománytalan, de egyszersmind tanulságos is. A „nép jelleme ingatag"

25 ilyen és ehhez hasonló kategorikus kijelentésekkel is találkozunk. E kifejezések a korra jellemző kioktató hangneműek, túlzóan csengenek, mondhatjuk, hogy valóban csak „belső használatra", utódai eligazítására szolgálnak. Elragadtatása és szubjektivitása azonban érzelmeket és számos igazán jó megfigyelést sejtet. Lássuk például Kisjenő lakóit miképpen jellemzi: „... Jelenleg a nép elcsenevész, szegényül, minek főoka a terjedő iszákosság. (...) Különben a nép értelmi felfogása elég világos. Tudományos pályára, kézművességre a köznép nem szánja magát. Hajdan a Jeney családban tanult egyének voltak, mert a legrégibb iratokban «magister litteratus» címmel vannak bejegyezve. 1777-ben a tüskevári zárdában Jeney Márton nevű paulinus élt."

26 Es a kisberzsenyiek: „A nép jelleme általában csendes, békés. Vagyoni tekintetben hajdan jobban állottak, legújabb időben eladósodtak. A könnyelműség terjed. Némelyek marha kereskedés végett eljárnak az Alföldre, sőt egész Szerbiáig hatottak, szép nyereséget szereztek. — Házaik hajdan fából épültek, de mióta az erdőt kipusztították, más anyagra szorultak, most már célszerűbben építkeznek. Gyümölcsért élnek halnak, de azért gyümölcsfát még sem tenyésztenek. — Észjárásuk tiszta és könnyű felfogás, kár, hogy iskoláztatás által tovább nem képeztetnek, sok jótehetségű egyén került volna. írni, olvasni egy két kivétellel mindenki tud."

27 A karakószörcsökiek jellemzéséből is nézzünk meg egy részletet: „... volt és van minden családnak elég pörirata. A berzsenyiekkel folytatott viszálykodásaikat fenntartja a «pörös dűlő» elnevezés. - Hogy mulatság kedvelők, azt néhány családnak tönkrejutásán kívül az is bizonyítja, hogy a közvagyon jövödelmét rendesen elmulatták, például a pap és mester föld aratásakor az egész katholikus rész a korcsma jövedelemből áldomásozott, ami a községnek többe került mint a pap és a mesternek tett összes munka haszna ér. De az becsületükre válik, hogy amikor ez számtanilag nekik kimutattatott, azóta más irányba tértek. - Mily harcias szellem volt köztük, azt nemes társaik temetésekor is kimutatták. Katonának öltözött ilyenkor mindenki aki tehette, kardosán, katonai dísszel kísérték elhalt nemes társukat a temetőbe, s diszlövést adva búcsúztak el sírjától, a fejkereszten pedig fekete zászló lengett. - Értelmiség tekintetben könnyű felfogás, 186