Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Paál Zsuzsa: Egy historia domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. publikált helytörténeti tanulmányokat és saját szerzeményeiből megalapította az érdeklődők előtt ma is nyitva álló tüskevári helytörténeti gyűjteményt. Gyarmati elismerően így ír elődjéről: „Püspök atyánk azért emelte a maga közelébe, hogy tudós, történelmi munkásságát irodalmilag feldolgozhassa, mentesülvén a lelkipásztori munka erősebb kötöttségeitől."

21 Leginkább tehát Molnár István lett Házy kéziratának szellemi örököse, de nem a história domus lapjain tette közzé újonan szerzett ismereteit.

22 Egyébiránt a kézirat margóján rendszeresen három különböző kézírás tűnik fel, helyesbítő vagy kiegészítő szándékkal. A megjegyzések egy részét még utólag Házy rótta a kész lapok szegélyére. A másik kézírás felismerhetően Porkolábé, a harmadik leginkább az 1973-ban bejegyzést tett Gyarmati plébánoséhoz hasonlít. A kézirat szerkezetét általánosságban a világos, átlátható tárgyalási mód jellemzi. A plébániatemplom székhelye részesül a legnagyobb figyelemben, az első 110 oldal csak és kizárólag az anyahelyet, Tüskevárt tárgyalja. Azt követően KisJenőről 37 oldalban, Kis-Berzsenyről 14 oldalban, Karakószörcsökről 31 oldalban, Tornáról 24 oldalban, Torna-Pinkócról 6 oldalban számol be Házy Alajos. A hitéletre vonatkozó részeket községenként külön fejezetben helyezte el. Házy az anyahely bemutatásával kezdi tehát munkáját, kitér a népéletet meghatározó momentumaira, így a népviselet múltjára és az elmúlóban lévő helyi szokásokra, az egykori és korabeli lakóházak állapotára, családi élet valamikori és aktuális voltára, a községet ért tűz és elemi csapásokra, vásárjogra, a tagosítás könnyű lezajlására, a határ használatának múltjára és jelenére, a legeltetési jogra, az erdei munkákra, a „korcsma" és a jegyzőség helyzetére, a vasútépítésre, a falu címerére és pecsétjére, a közvagyonra, a fő történelmi események (mindenekelőtt Napóleon és nyomában az osztrák seregek, majd a 48-as forradalom) helyben okozott megrázkódtatásaira, és a nép műveltségére, viselkedésére. A Tüskevárra vonatkozó bemutatást követi a filiale hasonló módon történő részletezése. A községekről szóló fejezetek elején mindig a helyre jellemző általános információkkal kezdi: Tüskevár esetében a keletkezése, a község malma, kocsmája, határszabályozások, a korábbi plébánosok és káplánok felsorolása, a plébánosok fizetése és kötelezettsége a filiákban valamint az anyahelyen, továbbá az egyházi vezetéssel való kapcsolatok jellemzése áll. A leginkább vallásnéprajzi szempontból érdemleges részek pedig falvanként ...története másodszor egyházi tekintetben-címü fejezetben olvashatók, mely rész a ... polgári tekintetben írt első részt követi. Az első fenti fejezetekben található vonatkozásokon kívül itt a másodikban részletesen ismerteti az általa kialakított „rendet", egyebek közt a stólapénzt, misebort, szól a pap meghívásának szabályozásáról, továbbá közléseit olvashatjuk az ünnepekhez, a búcsúhoz és misézéshez kötődő alkalmakról és konkrét eseteket is bőséggel tár fel, valamint a plébános járandóságának részleteit is megosztja az utókorral. 184