Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Paál Zsuzsa: Egy historia domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. nak a kéziratban elszórtan, de mégis mintegy rendszert alkotva álló, szinte oldalról oldalra felbukkanó latin nyelvű, főleg biblia, keresztény filozófiai és zsoltáros eredetű idézetei. Legtöbbször a homília stílusában és latinul fogalmazza meg a végső tanulságot, miközben oktat, nevel, prédikál, tanácsot ad, vagy éppen egy megtörtént eseményt ad elő. A Házy Alajos felbukkanása különböző plébániákon, hosszabb-rövidebb ideig teljesített szolgálatai megérdemelnek egy rövid áttekintést. Útja során írásos és egyéb nyomokat hagyott maga mögött. Fiatalságában első szentmiséjét Igaion tartotta 1849-ben, innen rövid idő múlva áthelyezték Marcaliba, ahol 1853-ig tartózkodott káplánként. Papi pályájának jelentős állomásaként említi meg a marcali éveket és dicséri a plébános egyéniségét, aki azon nehéz időkben példaképe lett: „szigorú pap volt, az egyház jogainak védelmében pedig tántoríthatatlan". Sok sérelem érte Házyt ezekben az években. A Bach-korszak volt ez, mikor a kémkedés a „templomi prédikációkra is kiterjedt". Öt is megvádolták 1852. évi karácsonyi beszédjéért, a vádat ugyan elejtették, és „a kaposvári törvényszéknél ügyét fényesen megnyerte", Házynak már nem volt maradása Marcaliban. Kérvényezte püspökétől a mielőbbi távozás engedélyezését. Marcaliból Kapornakra, „azon időben leggonoszabb hírű káplánságra rendeltetett", ahol rossz közérzetén különféle hasznos dolgok gyűjtésével és lejegyzésével igyekezett javítani. Ekkor fogott hozzá a vallásos népénekek gyűjtéséhez és tanításához, melyek legkedvesebb maga választotta feladatai lettek. Káplánkodott még Gelsén, Szentgróthon, Pápán és Keszthelyen is. De voltak dicsőséges időszakai is. Pápán Szabó Imre felső-iszkázi esperes plébános mellett korteskedett a képviselőválasztáskor és „fényes győzelmet" aratott. 1867-ben, a krónika megírásakor ezt tartotta élete legjelentősebb eseményének. Pápán oly nagy népszerűségre tett szert, hogy 1862-ben, mielőtt Keszthelyre áthelyezték volna, szerenádosan búcsúztatta őt Pápa város hozzá leghűségesebben ragaszkodó 4-5000 polgára. Mikor 1863-ban Tüskevárra érkezett, hamarosan investituálták mint plébánost.

12 Házy Alajos itt végre megállapodott, több mint 16 évig volt Tüskevár plébánosa. Házy Alajos keserű hangot ütött meg a plébániatörténetbe tett utolsó bejegyzésekor, itt magát olyan emberként jellemezte, „kit az élet eseményei feltűnően lesújtottak".

13 Majd jóval később, Lovasberényben halt meg 1909-ben. l4 3. A szakavatott 'história domus'-író és tüskevári kézirata A kéziratról és szerzőjéről szólva elöljáróban le kell szögeznünk, hogy bár hivatalos felszólításra készült a história, nem rótt terhes kötelezettséget a plébánosra, és távolról sem állította őt megoldhatatlan helyzet elé. Kimondott tehetséget és vonzalmat érzett magában az aprólékos helytörténeti kutatáshoz. Nagy lendületet véve fogott hozzá az adatok gyűjtéséhez. De ezúttal nem kapkodta el, tanult 179