Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Forrai Márta: A „somogyi Porciunkula”. A bárdibükki kápolna építéstörténete 1923–1925.

Népi vallásosság a Kárpái-medencében 6. Fórrai Márta A „somogyi Porciunkula". A bárdibükki kápolna építéstörténete 1923-1925 BÁRD. Termékeny magyar falu Somogy Vármegyében, lakosai katolikusok, fékszik a' Kaposi járásban, Szent Benedekhez közel, mellynekfiliaja. Határja minden javakkal' s szőlő hegyekkel is bővelkedik, első Osztálybéli." - írja Vályi András Magyar Országnak leírása című munkájában. A Goszthony (gosztonyi és krencs, illetve gosztonyi és kövesszarvi) család első elismert őse Miklós. Fiai Miklós és Mihály 1267-ben Uroz szerb fejedelem ellen folytatott hadjáratban kitűntek páratlan vitézségükkel. V. István ezért 1269-ben nemességet és három falut köztük Gosztonyt adományozta nekik. A család egyik ága Gosztonyról és Krencsről, a másik Gosztonyról és Kövesszarvról származik. Címerüket 1467-ben Mátyás királytól kapták. A Somogyvármegyei ág a kövesszarvi főágból vált ki a XIX. században Istvánnal, aki Vas vármegyéből Somogyba költözött. Dr. Goszthony Mihály

1

, bárdibükki földbirtokos

2 1889. november. 23-án Budapesten házasságot kötött Csiszár Máriával, amelyből két gyermekük született szintén Budapesten: Mihály ( 1890. december 23.), Mária (1893. augusztus 22.). A gyermekek kiváló nevelést kaptak, főként magánúton. Mihály édesapja hivatását választotta. Goszthony Mihály és családja élénk társasági életet élt. Szívesen foglalkoztak különféle művészeti ágakkal. Vendégül látták a kortárs-festőket, írókat-, zenészeket. Zeneestéket rendeztek, amelyen a család tagjai is muzsikáltak. Goszthonyné (akit családi és baráti körben Mariannák szólítottak) ígéretes zongoristának indult. A sok lemondással és küszködéssel járó művészpálya helyett a családi életet választotta, de ez nem jelentette elszakadását a művészetektől. Tagja volt a Berzsenyi Irodalmi Társaságnak, a Kaposvári Zenekedvelők Egyesületének, a Somogymegyei Múzeum Egyesületnek. A múzeum alapítását anyagiakkal támogatta, részt vett különféle jótékonysági egyesületek munkájában. Goszthony Máriát ilyen családi háttérrel természetesen a művészet vonzotta. Festeni tanult, előbb 1913- ban Münchenben a Weisberger Akadémián kezdte, majd folytatta 1918-ban Budapesten a Képzőművészeti Szabadiskolában. Mesterei voltak Rippl-Rónai József és Kernstok Károly. 1919-ben a nyergesújfalui nyári művésztelepen Kernstok Károly irányításával dolgozott. 1920-tól előbb az ausztriai Willachban töltött néhány évet, majd Olaszor47