Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Varró Ágnes: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. településéből annak majdnem egyharmadában áll a szent szobra, elsősorban a Duna-vonala mellett (Dunapentele, Rácalmás, Adony, Ercsi), továbbá a Sárvíz és a Malom csatorna mentén (Vájta, Cece, Alap, Soponya, Szabadbattyán), ezen kívül a Velencei tó partján, a megye északi felén pedig elsősorban a né­met nemzetiségek lakta településeken (Mór, Pusztavám, Mány, Vértesboglár stb.) vagy az egykori jezsuita birtokok területén lévő falvakban (Perkáta, Mány) általában patakok partjánál. A török alóli területet felszabadító csapa­tok után a térségbe érkező jezsuiták égi patrónusukként tisztelték Nepomuki Szent Jánost. Az ő tiszteletére emelték 1744 és 1751 között Székesfehérváron a Fő utcában álló templomukat is, amelyről Bálint Sándor írja, hogy a leg­szebb hazai Nepomuki Szent János templomunk. 2 A templom mellett lévő kis utcácska pedig a Szent János köz nevet viseli ami szintén a szent jelentőségére utal. Itt említem meg, hogy Székesfehérváron a Malom csatorna lefedéséig, az 1930-as évekig állott a mai Ady Endre utca és a Szabadságharcos út találko­zásánál a Szent János hídja. 3 Korabeli felvételeken még jól látszik a hídon ál­ló klasszicista szoborfülke Nepomuki Szent János szobrával. E szobor továb­bi sorsáról eddig eredmény nélkül nyomoztam. A Fejér megyében található Nepomuki Szent János szobrok anyaga kő, egyetlen, a váli szobor készült öntöttvasból. Zámolyon a XIX. század közepén Farkas Imre zámolyi születésű fehérvári őrkanonok rendelkezésére felállított szobor is fém volt, de ebből a szoborból mostanra csak a talapzatul szolgáló ión oszlop maradt meg és látható a katolikus templom előtt. E szobrot az első világháborúban ágyúöntéshez használták, majd a háború után pótolták. Ez az újabb szobor a második világháború áldozata lett, szétlőtték. 4 Szent János megjelenítése mindig papi ruhában történik, karján halotti ke­reszttel, amely alatt gyakran a mártírság jelképét a pálmaágat is láthatjuk. Fe­jén ott a birétum, csupán a szabadbattyáni, a tabajdi és az ercsi ábrázolásán áll hajadonfővel. Teste S alakot formáz, tekintete a feszületre simul. A velencei szobrán a jobb mutatóujját a szája elé téve áll. Az etyeki, a móri, a szabadbat­tyáni, a székesfehérvári és az iszkaszentgyörgyi szent feje fölött találhatunk 5 vagy 9 csillagos glóriát. E csillagok a szent mártírhalálát követő, a holttest megtalálásának csodás, égi fények mutatta körülményeire utalnak. A szobrok némelyike erősen pusztuló állapotban van, elsősorban azok, amelyek vízpar­ton vagy utak mentén állanak. A templomkertekben, magánház kertjében lévőket viszont karban tartják. Három szobor (a bodajki, a vértesbogiári és a tordasi) szakszerű restaurálás alatt áll. Legtöbbet az 1950-es években szenved­tek a Szent János szobrok, több ekkor semmisült meg (pl. a dunapenteleit a szocialista mintaváros építésekor lökték a Dunába). Ha a településeken belül a szobrok elhelyezkedését vizsgáljuk, az alábbi csoportokat alkothatjuk: templom kertben vagy templom közelében (itt áll a 42

Next

/
Thumbnails
Contents