Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Varró Ágnes: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. legtöbb szobor, 11), hidak mellett vagy vizek mellett (9), utak mentén (4), köztéren, kertben (4). A canonica visitatiók alapján a legtöbb szobornak ismerjük egyrészt az állítási idejét, másrészt az állíttatóját, alapítóját is. Ennek tükrében 1700 és 1750 között négy, 1750 és 1800 között 13, 1800 és 1900 között 7 szobrot állítottak, három szoborról nem sikerült kideríteni a készítés idejét. Szépen igazolódni látszik Tüskés Gábor megállapítása, amelyet az egész magyar nyelvterület vizsgálata nyomán tett. О a kultuszfejlődés időbeli tekintetében az első szakaszt a szentté avatásig, 1690-es évektől 1729-ig, a második szakaszt, a csúcsot pedig a XVIII.század második felére helyezi.

5 Ami a kultusz térbeli elterjedését illeti területünkön, úgy tűnik, hogy az első Nepomuki szobrok a városokban, nagyobb lélekszámú településeken állíttattak. Országosan is az elsők között szerepel a Székesfehérváron, jelenleg a felsővárosi templom előtt álló szobor, amelyet 1705-ben készített Michael Kugelmann szobrász, Urli Henriknek, a város osztrák főparancsnokának a megrendelésére annak emlékére, hogy 1704-ben a kurucokat kiverték a városból. Ezt az eseményt örökíti meg a szobor talapzatán elhelyezett latin nyelvű felirat is. Kugelmann ábrázolásában Szent János jobb kezében feszületet tart, a balt a mellére teszi. Papi sapka nincsen a fején, a fejét glória díszíti 9 csillaggal. Az eredetileg a város piacterén álló szobrot labanc-emlékműként is emlegetik. E szobor létrejöttében, funkciójában, megjelenésében is megfelel Tüskés-Gábor és Aggházy Mária azon megállapításának, hogy Nepomuki Szent János alakja tulajdonképpen nem más, mint az egyházi beavatkozással szelídített abszolút hatalom garanciája. Mindez átalakul, változik, miképpen a XVIII. század végétől a XIX. század első feléig, az utolsó Nepomuki szobrok állításáig változik a kultuszhordozó társadalmi réteg is. Erre az időszakra válik a parasztság a szent elsőszámú tisztelőjévé, s ennek következtében fokozatosan változik egyrészt ikonográfiája, másrészt a kultuszhordozók életében betöltött funkciója is, s válik afféle univerzális szentté, népszerű, közvetlen égi patrónussá.

6 Érdemes megvizsgálni a canonica visitatiók alapján a szobrot állíttatókat is. A legtöbb uradalmak vagy világi személyek alapítványának köszönhetően készülhet el, szám szerint kilenc. Ezt követi az egyházi személyek, elsősorban püspökök, majd mezővárosi, városi közösségek jóvoltából állított szobor. Csupán egyetlen, az adonyi révnél álló Szent János kőszobra köszönhető a helyi molnárcéh tagjai áldozatkészségének. Nyolc szobor esetében nem bukkantam az állíttató nevére. Az állíttatok legtöbbször a szobrok távolabbi sorsáról is rendelkeznek, megfelelő összeget hagyván azok gondozására. Ennek kapcsán jegyzem meg, hogy egyrészt a szenttel való közvetlenség, másrészt pedig szobrainak az elhanyagolása nyilvánul meg abban az általánosan ismert gyakorlatban, hogy Szent János szobrait gyakran tréfásan megfordították, há43