Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - S. Lackovits Emőke: Lélekszám csökkenés és szórványosodás Veszprém megyében, a Bakony és a Balaton-felvidék reformátusok lakta falvaiban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 2.001-3.000 főnyi református lakosságot már csak a városokban találni, így Ajkán, Balatonfüreden, Várpalotán. Bár Balatonfüreden a református népesség az arácsiakkal együtt szerepeltetve növekedett, azonban vezető szerepüket, azaz az össznépességen belüli többségüket elveszítették, de a gyarapodó és erős gyülekezetek között foglalnak helyet. 3.000 fő feletti református lélekszám mindössze két városban, Veszprémben és Pápán található csupán.

10 A számok maguk is ijesztőek. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy mögöttük egyének, közösségek vannak és ez teszi valójában riasztóvá ezt a jelenséget. Ugyanakkor mindez elsősorban mégis feladatot jelent, olyat, amely halasztást már alig tűr, mielőbbi megoldásra vár. A statisztikai adatok elemzésében tovább lépve, azt vizsgálva, hogy az egyes időszakaszokban a terület falvai közül hány falu alkotta a református többségű közösséget, ismételten megdöbbentő a számsor. 1881-ben ezeknek a falvaknak a száma még 42 volt, míg 1900-ra 38-ra csökkent. Tíz esztendő múlva, azaz 1910-ben már csak 35 ilyen településről beszélhetünk, amelyeknek száma 194l-re 25-re fogyott. 2001-ben viszont csupán csak 10 református többségű falut tarthatunk számon. Olyan csekély ez a szám, hogy érdemes név szerint is felsorolni őket: Adásztevel, Adorjánháza, Csetény, Csögle, Dudar, Egeralja, Kispirit, Nagypirit, Mihályháza és Nemesgörzsöny. Jóindulattal ide vehető még Mezőlak, ahol a reformátusok és a katolikusok azonos létszámban vannak jelen. Valamennyi településnek elsődleges jellemzője az, hogy döntő többségben önálló lelkipásztorral rendelkeznek, aki helyben lakik. Ahol több falut lát el ugyanaz a lelkész, ott a falvak rendkívül közel találhatók egymáshoz, így a távolság elenyészőnek mondható (Nagypirit, Kispirit, Csögle, vagy Adorjánháza és Egeralja, továbbá Nemesgörzsöny valamint Mezőlak esetében!)" Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a megmaradásnak és a gyarapodásnak ez az egyik nagyfontosságú, sőt, talán a legfontosabb feltétele. Látható ma már, hogy a hajdani református többségűből kisebbségivé lett települések jelentős részében megszűnt az anyaegyház, nincs helyben vagy a közeli környéken lakó lelkipásztor. Hisz a szórvány sorba jutott közösségek önálló lelkészségként szűntek meg először. A további nehézségek a filiális helyzettel vették azután kezdetüket. Tehát a megmaradás, megújulás feltétele az önálló lelkészség. Ennek megvalósulásához azonban több összetevő is szükséges, amelyeknek biztosítása a megmaradás záloga. Közülük alapvető feltétel a közösség lélekszáma, vagyis a gyülekezet vagy gyülekezetek legalább 200 fő körüli létszámmal rendelkezzenek, hogy a lelkészt „el tudják tartani", azaz az ő és családja életéhez a feltételeket biztosítani tudják, továbbá az egyházfenntartással, a 389