Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - S. Lackovits Emőke: Lélekszám csökkenés és szórványosodás Veszprém megyében, a Bakony és a Balaton-felvidék reformátusok lakta falvaiban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 501-600 fős református közösség csak két faluban, Adásztevelen és Papkeszin található. Az előző faluban felére csökkent a református népesség, de többsége megmaradt. Utóbbi helyen a fogyás bár elenyészőnek mondható 20-30 fővel, azonban már ez is elegendő volt ahhoz, hogy 1941-től kisebbségbe kerüljenek. 616 református csupán csak Balatonfűzfőn él. 601-700 a reformátusok száma három faluban, Berhidán Kiskovácsiban ( a kettőben együtt!), valamint Nemesvámoson. Berhidán-Kiskovácsiban folyamatos a csökkenés, ami ma összesen 730 fő, de önálló lelkipásztorral nem rendelkeznek. Nemesvámoson 1881 -hez viszonyítva ma 300-al kevesebb a református, de még így is erős gyülekezetnek számítanak, bár többségi szerepüket 1941 után elveszítették. 801-900 fős református lélekszáma 5 településnek van, közülük az egyik Tapolca városa. 1941 -ig ebbe a csoportba tartozott Tapolcafö és Vörösberény is. Az előbbi faluban 1941-ben még a református lakosság az össznépességen belül magasan vezető többségi volt. Balatonalmádi 844 főnyi reformátusságával azon települések sorát gyarapítja, ahol a reformátusság nem fogyó, hanem emelkedő létszámú, amellyel a számottevő gyülekezetek körébe tartozik. Dudar 871 fős református közösségével, amely közel 200 fős fogyást mutat, erős és nagy gyülekezetnek számít, ahol a reformátusok a falu lakosságának többségét alkották és alkotják ma is. 1.001-1.200 fő alkotja a reformátusságot két településen. Közülük az egyik Balatonkenese, lassan és csekély mértékben ugyan, mégis fogyó lélekszámmal, amiért többségi helyzetét 1941 -re már elveszítette. A másik falu Szentgál, 1.000 főnyi reformátussal kevesebb lélekszámmal, mint 1881-1910 között. Ennek eredményeként létszámbeli többségét a református lakosság itt ugyancsak elveszítette. Azonban mindkét település a térség legerősebb református gyülekezetei között számon tartott. 1.201-1.500 fős a reformátusság a térség egyik legerősebb gyülekezetének számító Csetényben, vagyis egy településen. A falu református népessége megközelítette és meghaladta az 1.000 főt, a lakosság erős többségét alkotva. Ezt a pozícióját nemcsak megőrizte, hanem meg is erősítette, hisz azok közé a kevés számú közösségek közé tartozik, ahol növekedett a reformátusok lélekszáma és mára magasabb, mint 1881-1941 között volt. 1501-2000 fő közötti reformátusság jelenleg csupán csak Balatonfüreden él, (1790 fő!), mindössze egyetlen településen. Ez arányaiban kevesebb ugyan mint az 1881-1941 közötti lélekszám, nem beszélve az 1910-ig többségben lévő református lakosságról, azonban emelkedő létszám, nagy gyülekezet, amely intenzív, gyarapodásra képes és gazdagodó gyülekezeti életével képes nemcsak megtartani, hanem növelni is híveinek számát. 388