Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Szilágyi István: Ismeretlen kálváriák Vas megyéből
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szentélyéből kialakított kápolna maradt meg. A szentkúti kálváriát Rupp Jakab említi. 25 Nyomára eddig ábrázolás, vagy leírás formájában nem akadtam. Valószínű, hogy eredete még a XVII. század végvére nyúlik vissza. 26 Mára nyomtalanul elpusztult. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy helynévként a 86. és 88. számú főutak közötti területen (tehát a szentkúti kápolnával ellentétes oldalon) fennmaradt a neve Mise út-Kálvária formájában, az utóbbi Pesty Frigyes helynévgyűjtéséből. 27 Velem külön problémaként jelentkezik a jórészt ismeretlen kálváriák sorában. A Szent Vid-hegy híres búcsújáró hely volt és az ma is. Építményei között látható a kápolna a hozzá toldott sekrestyével, emeletén egy pihenő-, vagy raktárhelyiséggel, a hegygerinc legmagasabb pontján pedig három fakereszttel, alacsony fallal közrezárt szerény kálvária áll. A kápolna hozzávetőleges története, tornyának középkori eredete ismert. 28 Annál bizonytalanabb, hogy a kálvárián a változó időben mit kell érteni. Tormásy Péter 1674. évi vizitációjában még nincs róla szó. 29 Batthyány József egyházlátogatása 30 hosszasan tárgyalja, de részben olvashatatlan betoldások, részben nem világos fogalmazás miatt az abban említett épületek térbeli rendje, valamint a berendezések, felszerelések sora csak bizonytalanul rekonstruálható. Nehezíti a helyzetet, hogy ezek a XVIII. századi épületek — a később átépített Szent Vid-kápolna kivételével — mára nyomtalanul eltűntek. A Szent Vid-templom, az annál nagyobb Szent Kereszt-templom, a Szent Anna-kápolna, a több szobás, emeletes, szintén kápolnával rendelkező remetelak a hegy kiugró magaslatát foglalta el. A hegy területén volt található még három szobor, egy vörös kereszt, a lábánál pedig egy fallal övezett, lefedett szent forrás, amibe a Szentháromság képmását helyezték el. Velem földesura a vizitáció idején Batthyány I. Lajos (1696-1765) volt, aki az ünnepi szertartások költségeit is fedezte. Azt nem tudni igazából, hogy az egész együttes az ő idejében, vagy korábban keletkezett-e. A vizitáció csak azt említi, hogy a remetelakot Tamás remete építette 1713-ban, s Aliprandini Hilarion remete korszerűsítette 1750-ben. így lehetséges, hogy az egész — a régebbi Szent Vid egyháztól is eltekintve — még XVII. század végi. A szűkebb értelmű kálvária a vizitáció tanúsága szerint is csak egy három feszületből, Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobraiból álló jelenet volt. 31 Ezt valószínű többször megújították, esetleg át is helyezték. Ma a hegynyúlvány gerincének egyik kiemelkedő pontján csak három egyszerű fakereszt található. Az emléket a község 1857. évi térképe is itt ábrázolja. 32 Annak ellenére, hogy a kálvária jelenet meglétéből annak folyamatosságára következtethetünk, érdekes, hogy „kálvária" helynévként mégsem rögzült. Az egykori Kálvária-kápolnára ma csak egyetlen ötvöstárgy, egy feliratos réz kehely emlékeztet. 33 37
