Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Punykó Mária: A vallás szerepe az anyanyelv megőrzésében a szórványban, a Körösmezőn élő magyarok között

Népi vo/lósossóg о Kárpát-medencében 6. M. szül. 1927. ; ...anyukám bevitt engem a cseh óvodába. Ott elkezeltem tanulni beszélni, mivel a csehek voltak, hát csehül. Otthon meg anyukáékkal magyarul. Na, aztán már 39-be bejöttek a magyarok. Elmentein első osztályt, magyaroktól kezdve első osztályt és 6 osztályig kijártam őszig — Т.Е. szül. 1931. Magyarul hittanra jártunk. Minden szombaton hittan volt. Magyar iskola, orrul szó sem volt, hogy magyar iskola legyen. — K.J.F.E szül. 1915. Hát én kezdtem a cseh iskolát első, másodikat, és aztán volt katolikus iskola nálunk itt a templom mellett, akkor jártam a katolikusba, és jöttek az ukránok, még az ukrán iskolába is jártam. Mindenféle iskolába! Milyen csak létezett, mindenfélébejártam. — К. E., sz. 1925. A felszabadulás a kőrösmezőieket sem kímélte. 41 magyar és német származású férfit ill. nőt hurcoltak el a sztálini lágerekbe. A hírhedt három napos munkából 28-an nem tértek haza.

12 Az áldozatok emlékérc a KMKSZ kezdeményezésére 1990-ben emlékművet állítottak a helyi temetőben. A kőrösmezői magyarok római katolikusok. Az első római katolikusok a Mária Terézia királynő idejében Alsóausztriából idetelepített famunkások voltak. 1814-ben a kincstár templomot építtetett a kőrösmezői római katolikusok számára. Anyakönyvét 1785-től vezetik. A hívek száma 1993-as felmérés szerint 1000.'\ s ezt a számot erősíti meg 2001-ben is az egyház gondnoka. Jelenlegi lelkipásztora Jackó József, aki Rahón és annak vonzáskörzetében teljesít szolgálatot. Vallásukat tartják, őrzik a kőrösmezői magyarok. Identitásukat nem a nyelv, a kultúra, a művelődési hagyományok, hanem szinte kizárólagosan a vallás határozza meg. Nyelvhasználatukban, kultúrájukban, szokásaikban integrálódtak a többségi ukrán nemzethez, csupán vallásukban őrzik másságukat. Egy ízben (1998 július 7.) Szent Iván napján jártam ott. Feltűnt, hogy a házakat zöld ággal díszítik, majd az, hogy nem mindegyiket. Amelyik házon nincs zöld ág, ott magyarok laknak —- világosított fel a helybeli tanárnő. Az ünnep külső megjelenési formájától tehát elzárkóznak, jelezve, az ő vallásuk most nem ünnepel, ám a naphoz fűződő ukrán hiedelmet — Szent Iván nap hajnalán kell gyógynövényt gyűjteni, mert ekkor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot — megtartják. (Amikor afelől érdeklődöm, vettek-e át valamilyen szokást az ukránoktól, hevesen tiltakoznak... Természetesen szinte mindent átvettek a többségi nemzettől, amint az a beszélgetések során kiderült.) Nem csupán szokásviláguk vált hasonlóvá illetve azonossá az ukránokéhoz, hanem mind jobban felfedezhető hitéletükben is a hatás, mindenekelőtt a halotti szokásokban. A templom a szovjet érában is működött. Ha nem volt lelkipásztoruk, Birosz Jánosnéval imádkoztak. A szlatinai tisztelendő úrtól kaptak egy 374