Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Punykó Mária: A vallás szerepe az anyanyelv megőrzésében a szórványban, a Körösmezőn élő magyarok között

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. liturgiát, s azt végzik, ha nincs jelen a lelki pásztor. A kapott liturgiától nem térnek el, a paraliturgia legcsekélyebb elemével sem találkoztam. Archaikus imára sem bukkantam, csupán az egyik legelterjedtebb katolikus ima egy roncsolt változatát jegyezhettem le. (Én lefekszekén ágyamba / Minden testem koporsómba./ Angyal őrizz, Mária nyugtass,/ Jézus Krisztus, légy velem!/ Uram, Jézusom, neked élek, / Uram, Jézusom, neked halok,/ Uram, Jézusom tied vagyok. /, Amen. — M. A. sz. 1935.) Templomukhoz, kápolnáikhoz való ragaszkodásukat többször bizonyították. A 11. világháború idején a kőrösmezőieket evakuálták. A hívek a templomi kegytárgyakat is elmenekítették Nagybocskóra. A harcok során a templom megrongálódott, a hazatért római katolikusok a görög katolikus templomba kezdtek járni, mivel papjuk sem volt. Közeledett a pünkösd. Néhány fiatal (a későbbi Birosz Jánosné vezetésével) nekilátott a templom rendbeszedésének. Kitakarítottak, amit tudtak, rendbehoztak, otthonról vittek térítőket, befőttes üvegeket vázának, virágokat. Vasárnap meghúzták a harangot. Sokan azt hitték, pap jött, hát elmentek a misére. A fiatal lányok imádkoztak, rózsafüzért végeztek, délután litániát tartottak. Híre ment a dolognak, s ezután a rahói pap átjött misézni. Visszaszerezték a kegytárgyakat, s folytatták hitéletüket. A magyar templom rendbeszedése abban az időben igazi hőstettnek számított. Féltették is szüleik a lányokat, sírtak, szidták őket, rettegtek, nehogy Szibériába kerüljenek... Kőrösmezőn valamennyi magyar szakrális építménynek megvan a saját kis története. A háború előtt két kápolnája volt a római katolikusoknak: a Szent János Kápolna és a Jézus Szíve Kápolna. A fából készült Szent János Kápolna a háborúban megsérült, csak a Szent János-szobor maradt épen. A szobrot a magyarok bevitték a templomba, a tér pedig új jelentést kapott. Gipsz szarvas-szobor került ide, s a mellette magasodó lucfenyő lett a község újévi fenyőfája. (Évente itt tartották a Télapóünnepséget.) Ugyancsak itt kapott helyet a Sztálin-szobor, majd annak eltüntetése után a Lenin-szobor is. Mivel azonban a szobor-élet halandó, eltűnt a proletariátus vezérének is az emlékműve, s egy reggel a kőrösmezői járókelők egy hatalmas fakeresztet találtak a szobrok helyén. A hatalom mindent elkövetett, hogy kiderítse, ki állíttatta a keresztet, ám a nyomozás eredménytelen maradt.(A/ï tudjuk, ki tette azt oda- mosolyog az egyház gondnoka.) Megpróbálták eltüntetni, cigányokat fogadtak fel, de nem akadt ember, aki kezet emelt volna a keresztre. A kilencvenes évek elején pedig adományokból és az egyház aktivistáinak segítségével újjáépült a kápolna. A megmentett szobrot a templomból az 375