Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Szilágyi István: Ismeretlen kálváriák Vas megyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Az oltár alépítményébe mélyítve szentsír van a halott Jézus szobrával. A kápolnát az apátság építette, önálló jövedelme nincs, de az alapítók tartják karban. Ünnepei a Szent Kereszt feltalálása és felmagasztalása, amikor ott a plébános szolgál, ekkor az apátsági templomból hozzák át a szükséges felszerelést. A vizitációban stációkra vonatkozóan nem találtam említést, de ez nem zárja ki létüket, meglehet, hogy csak fából készültek. A kápolna valószínű az alapító és fenntartó rend felszámolását követően pusztult el, további sorsáról eddig nincsenek adataim. Helyét nem őrzi helynév, vagy térképjel. A mai Meggyeskovácsit (1970-ig Rábakovácsi) alkotó egyik korábban önálló falu Egyházszeg volt. Itt áll az 1670 és 80 között felépült és 1731-ben renovált plébániatemplom. A kálvária ettől északra mintegy 100 méterre állt. Helyén ma Mária-szobor látható. A domb mesterséges, valószínű a plébánia téglaégetőjének falazott maradványait takarták be földdel. Erre az 1738. évi jezsuita misszió alkalmával egy emlékkeresztet emeltek, később elhelyezték a latrok keresztjeit is. Ezeket a Szűz Mária-szobor felállításakor (1899) távolították el. Horváth Sándor ezzel az emlékkel részletesen foglalkozik,

21 idézi Batthyány József vizitációját, és bemutatja az 1735-ből való térképet is. Ezen a kálvária nézetszerű rajzát a „Kálvária" felirat egészíti ki. Stációkról nem szólnak az adatok, nyilván nem is voltak. A szombathelyi útban fekvő Táplánszentkereszt eredetileg Péteri, Szentkereszt, Tiborcszeg, Boroczszeg, Bakófa, Szentlőrinc és Táplánfa településekből nőtt össze. Bakófán állt Mária Terézia bizalmi emberének, Niczky Györgynek a kúriája, benne kápolnával. Niczky a bakófai mezőn is építtetett egy kápolnát, amit Batthyány József 1756. október 15-én tartott vizitációja szerint akkor Szűz Máriának ajánlottak,de nem volt felszentelve.

22 Hogy eredetileg Kálvária-kápolnának szánták, az Szily János 1780. május 26-27-i egyházi átogattása jegyzőkönyvéből derül ki.

23 Eszerint „ezt a helyet Kálvária helyként képezték ki, amelyben feszület áll, ez alatt a Boldogságos Szűz Mária és Szent János evangélista, mindkettő faragvány." A Bőle-féle vizitáció 1841. május 26-án már Nepomuki Szent János-kápolnaként ír róla, és megemlíti, hogy mindentől megfosztva áll, de litániát szoktak itt tartani.

24 A kis kápolnát az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyével a Rumi út szélesítése kapcsán bontották le. Az eddigi adatokból nem világos, hogy a kápolna kálvária jellegét a benne elhelyezett jeleneten kívül valami más is meghatározta-e, s hogy maga a kápolna zárt, vagy elölről nyitott, fülkeszerű építmény volt-e. Az egyházilag korábban önálló, de 1756-ban, s azóta is filiaként Vasszil vágyhoz tartozó Vát határában található az 1680 körül már sok zarándok által felkeresett Szentkút. Templomát 1720-ban Nádasdy Tamás építtette, s a kegyhely gondozását a szerviták látták el, akik 1788-ig maradtak itt. Ezt követően az épületegyüttes lassan teljesen elpusztult, mára csak a templom 36