Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Bogu Balázs: A Kárpátaljai Református Egyház és anyanyelvi oktatásunk

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. A Kárpátaljai Református Egyház jövőbeli irányai A kárpátaljai magyar oktatásban a jövő szempontjából óriási szerepe van a református nevelésnek, ha azokat a nemzetmentő és fejlesztő értékeket örökíti át a következő nemzedékre, amelyek hagyományosan a református egyházat jellemezték. Van-e jövője a református oktatásnak? Erre egyértelműen igennel kell válaszolni. A líceumok elhelyezése rendkívül előnyös a magyar nyelvterület lefedettsége szempontjából. A técsői líceum legsarkalatosabb feladata a szórványmagyarság anyanyelvi oktatásának szervezése. A tanulók szabadon választhatnak a líceumok közt. Nagy előnyük, hogy bentlakásosak, s így jobban oda lehet figyelni nemcsak szellemi, de lelki, magatartásbeli fejlődésére is a tanulóknak. Ez a tehetségfejlesztő szakkörökben is megnyilvánul. A nagydobronyiaknak kiváló énekkaruk van, mely több díjat nyert. Lelkes színjátszó csoportjuk van, kár hogy nem tájolnak vele. Ukrajnában egyedül itt oktatnak drámapedagógiát. Emelt óraszámban oktatják az ukrán és az angol nyelvet. A líceumok lépést tartanak a korral: az örök Isteni és református értékeket mai köntösbe öltöztetve igyekeznek átörökíteni. Sok református hívő, presbiter, lelkész azt vallja, hogy az egyház ne vállaljon át állami feladatokat, ne szervezzen iskolákat. A K.RE 90287 lélekszámával az az erő, mely a magyarság megtartásának legjelentősebb pillére. A mi sokat szenvedett vidékünk a XX. században 17 féle államalakulatot, államformát élt meg. A nemzet sorsa eggyé forrt a református egyházéval. Aki református, az magyar — mondtuk eddig. Már van két ukrán gyülekezet (Ungvár, Szolyva). Egyházunk magyarságmentő szerepéről álljon itt egy példa: A beregszászi járásban van egy kisközség, Nagybakos. Magyarok és ukránok lakják. Ennek a magyar kisközösségnek se temploma, se iskolája. 1998-ban a kisközösség álma valóra vált: református és római katolikus templom épült. A tespedést felváltotta a tenni akarás. A 2000-200l-es tanévben a két egyház megnyitotta a Nagybakosi Református és Római Katolikus Hétvégi Magyar Iskolát. Az ukrán iskolába járó magyar gyerekek egy része így az anyanyelvén is tanulhatott. A 2001-2002-es tanévben három csoport működött: I-II. osztály - 16 tanuló; III-IV. osztály — 17 tanuló; V-VI-VII. osztály — 20 tanuló. A félsz ugyan élt az emberekben. Ennek eredményeként az ukrán iskolában tanuló 101 magyar gyerekből (az iskolának 376 tanulója van) mindössze 53-an küldték el a gyermekeiket a hétvégi iskolába.

9 Az ukrán pedagógusok járták a falut, érvelve, hogy ez zavarja a gyerekeket a tanulásban, hétvégén egyébként is pihenni kell, a magyart úgy is tudják. Igénytelenség, megszokás, félsz. Ez is, az is szerepet játszik. A kis 364