Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Szilágyi István: Ismeretlen kálváriák Vas megyéből

Nép/ vallásosság a Kárpát-medencében 6. Hogy a régi kálvária emléke élt-e a jakiakban, vagy a kordivat hatott rájuk, nehéz eldönteni. Mindenesetre 1885. januárjában Horváth György ottani lakos 300 forintos alapítványt tett egy új kálvária létrehozására, amit további adakozók hozzájárulásával látott megvalósíthatónak.

13 Az alapítványhoz mások is csatlakoztak. Az összegyűlt összegből a frissen restaurált templomba vettek 14 stációdomborművet, de ezeket végül is 1904. novemberében a templom kerítésfalában kialakított fülkékbe helyezték el.

14 Ez a kálvária ma is megvan. Jánosháza kálváriájáról az 1758. november 20-án lefolytatott Batthyány-vizitációból csupán azt tudjuk, hogy az a mezővároson kívül áll.

15 Helynévi nyomát nem találtam és a településről később készült kataszteri térképen sem szerepel. A nagyobb hányadában egykor evangélikus lakosú Ostffyasszonyfa birtokán az Ostffyak mellett más kisebb nemesek is osztoztak. A katolikusok Kenyéri filiája voltak, önálló plébániájuk csak 1774-ben alakult meg. Érthetően kálváriájuk is későbbi. Herzan József 1801. évi vizitációja szerint az előző évben emelték.

16 1814-ben Somogy Lipót püspök már részletesebben leírja.

17 A „hegyecske" a templom bejárata előtt 13 lépésre nyugat felé állt. Öt lépcsővel megemelt, fallal körülvett magaslat volt, amin három feszületet helyeztek el fa korpuszokkal, valamint a Fájdalmas Anya és Szent János szintén fa szobraival. A középső keresztet zsindely fedéssel védték. A kálváriának a plébánia által kezelt elkülönített alapja volt. Ebből fizették ki az 1887. évi felújítását, amit Tóth Sándor plébános (1887-1900) kezdeményezett.

18 Hogy a kálvária mikor pusztult el nyomtalanul, egyelőre nem ismeretes. A faluban 2001-ben megkérdezettek nem is tudtak egykori létéről. Helynévként sem ismert, ami a templomhoz való közelsége miatt érthető. Petőmihályfa a XVIH-XIX. században a Festeticheké. Egyházilag akkor és ma is a győrvári plébánia leányegyháza. A szőlőhegyén felépült Szent Bertalan-kápolna kapcsán Batthyány 1758. februárjában említ három keresztet a Megváltó és a két lator alakjával.

19 Továbbiakat nem tudunk róla. Az 1858. évi térképen már nem szerepel. A Szent Margitról nevezett pornói (ma Pornóapáti) apátság és vele a falu 1643-ban (1632-ben?) került a soproni jezsuiták birtokába, a rend feloszlatása után pedig a vallásalaphoz. Katolikus német falu, sokáig Alsóbeled (ma Unterbildein) filiája volt, plébániáját csak 1780-ban alapították újra. Kálváriahegyi kápolnájának a Batthyány-vizitáció önálló című kis szakaszt szentelt.

20 Ebből megtudjuk, hogy a kápolna egy erdő mellett áll, Jézus Krisztus szenvedésének tiszteletére emelték. Falazott, cseréppel fedett épület homlokzati toronnyal, benne egy megáldott haranggal. Egyetlen oltárán kálvária jelenet látható faszobrokkal: Krisztus a kereszten, Szűz Mária és Szent János apostol. 35