Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. néprajza. In.: Hoppal M. (szerk.): Népszokás, néphit, népi vallásosság. Magyar Néprajz VII. Budapest, 1990.425-442. 3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890. — 1985 (reprint kiadás) 237.; Edelény és környéke. Edelény, 1987. 35. 4. Paládi-Kovács Attila: Ukrán szórványok a XVIII-XIX. században Magyarország északkeleti részén. In.: Népi kultúra - népi társadalom. VII. Budapest, 1973. 327-369. 5. Hajdúdorogi egyházmegye és a miskolci apostoli kormányzóság schematizmusa. (H. n.) 1982. 204-205. Azonban a barakonyi görög katolikus egyházközség alapítási évét 1648-ra teszi az egyházi sematizmus. A Borovszky-féle vármegye monográfia is közli ezt az évszámot. Ennek az adatnak a megerősítésére sajnos egyéb forrásadatok nem állnak rendelkezésünkre. Vö.: Borovszky Samu - Sziklai János (szerk.): Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. 148.; Az anyakönyvezést 1777-től adja meg az egyházi sematizmus. A tornabarakonyi parókia régi egyházi iratai között jelenleg is őrzik az első anyakönyvet, mely 1777-től 1865-ig tartalmaz bejegyzéseket. 6. Udvari István (szerk.): A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. 1990. 88. 7. Paládi-Kovács A. i.m. 1973. 355. Valamint részletezően: Viszóczky Ilona: Adatok Tomabarakony népesedéstörténetéhez A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVXXXVI. Miskolc, 1997. 809-814. 8. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1851. I. kötet — 1984. (reprint kiadás I.) 89. 9. A statisztikai adatok bemutatását a településtörténet bővebb ismertetését lásd: Viszóczky I. i.m. 1997. 10. Gulyás Mihály: Csereháti aprófalvak. Valóság 1976. 10. 49-61.; Gulyás Mihály: Menteni a menthetőt. Napjaink 1982. 5. 3-4.; Enyedi György: Falvaink sorsa. 1980.; Süli-Zakar István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistelepüléseinek társadalomföldrajzi viszonyai. Borsodi Szemle 1987. 1.41 -47. Valamint részletezőbben: Viszóczky Ilona: Az aprófalvak mint néprajzi problematika A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXIII-XXXIV. Miskolc, 1996.682-685. 11. Gyűjtésem során az 1940-es 1950-es évek vallásgyakorlatát próbáltam „rekonstruálni", amihez viszonyították maguk az adatközlőim is, többnyire a jelenlegi helyzetüket, az azóta bekövetkezett és általuk megfogalmazott változásokat. (A vallásos ünnepek teljes szokásanyagát itt nincs módom részletesen bemutatni.) Ebben az időszakban ugyanis még egységesnek tűnt a falusi gazdálkodás és társadalom. A téeszesítés 1951-től több próbálkozással valósult meg, ami alapjaiban változtatta meg a falusiak életlehetőségeit és életstratégiáit, elsősorban ez indukálta a változásokat a modernizációs folyamatok mellett. A hatvanas években a falu területére érvényes építési tilalom szintén hozzájárult a korábban felvázolt okok mellett ahhoz, hogy a fiatalabbak egyértelműen a falu elhagyását választották. 12. A tornabarakonyi ünnepek és vallásgyakorlás közösségi formáinak vizsgálatakor 1993-96 közötti saját gyűjtéseim ellenőrzéséhez segítségemre volt Kocsis Péter atya 1995-ben készített összeállítása, melyet a Görögkatolikus Kalendárium kérdőíve alapján készített el. (Tornabarakonyi parókia egyházi irattára sz.: 43/1995.) A kutatási témában kiegészítő gyűjtéseimet 2002-ben kezdtem el.; Bartha Elek: Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Debrecen, 1999.; Bartha Elek: Adatok a Felső-Bódva-völgy vallási néprajzához. In.: Bodnár M. — Rémiás T. (szerk.): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Putnok, 1999. 449-456.; Bodnár Mónika: Ünnepi szokások egy elmagyarosodott ruszin telepítésű faluban a mai Szlovákia területén. In.: Tóth F. (szerk.): Fiatal néprajzkutatók országos konferenciája Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. Makó, 1993. 155345