Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Népi vo/íósossóg a Kárpát-medencében 6. 160.; Kisfalusi János: Ünnepi népszokások a Keleti Egyházban. H. n. (Magánkiadás) 1995. 13. A megtartott böjtök között az apostolok böjtje a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan mozgó ünnep és változó időtartamú: a pünkösd utáni vasárnapot követő hétfővel kezdődik és Péter-Pálig tart. Augusztus l-jétől pedig kéthetes böjti előkészület előzi meg Nagyboldogasszony ünnepét. Ivancsó István: A görög katolikus naptár néhány sajátossága Új Limber kalendárium 2002. 93-94. 14. A csoportosításnál azokat a szempontokat igyekeztem érvényesíteni, melyeket Bartha Elek fogalmazott meg Rakaca vallásos időszerkezetének elemzésében. Vö.: Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992. 135-157. 15. Munkahelyek szempontjából is több lehetőség adódott Bódvaszilason (pl. a téeszközpont és az oda tartozó szövő üzem, fűrész üzem; a területi ÁEÉSZ központ és boltjai; stb.). Az alapellátás is megfelelőbb szinten itt volt biztosítva: körzeti orvos (heti rendszerességű körjárattal még néhány faluba), védőnői szolgálat; fogorvosi rendelő, óvoda, körzetesített 8 osztályos általános iskola (a kisebb falvakban csak osztott tantervű alsó tagozatok maradtak meg egy ideig, majd azokat is megszüntették). 16. A templom alapítását Niedermayer Terézia és elhunyt nővére kezdeményezte. Az 1950-es évektől szerzetesi visszavonultságban éltek a faluhoz közel eső hegy alatti településrészen. Az adománygyűjtéseket, valamint az építkezést is ők koordinálták. A templom fenntartását napjainkban egyedül látja el az idős asszony részben a falubeliek segítségével. 17. Az 1990-es évek elején a görög katolikus pap még a parókiális községben, Tomabarakonyon is lakott, így onnét járt ki rendszeresen ellátni a liturgikus teendőket az újonnan felszentelt templomokba, Bódvaszilasra és Bódvarákóra. Misézőhely volt még Martonyi, amit a két új templom elkészülte után már a rakacaszendi parókus Iát el. Tornabarakonyhoz tartozó további filiális község és misézőhely még jelenleg is Tornaszentandrás, ahol a római katolikus kápolnában van a szent liturgia. A többi filiális községben korábban az 1970-es években sem volt liturgikus szolgálat és jelenleg sincs, hiszen csak néhány görög katolikus család él ezeken a településeken (Aggtelek, Bódvalenke, Dobódél, Jósvafő, Komjáti, Perkupa, Szín, Szinpetri, Szögliget, Tornakápolna, Tornanádaska, Varbóc). 18. A barakonyi görög katolikus közösség és parókusa viszonyrendszerében kardinális konfliktusok nem tapasztalhatók a kívülálló számára, hiszen papjukat tisztelik és elfogadták. A korábbi évekből azonban már alkalmanként említésre kerül egy-egy jelentéktelenebb eset. Vö.: Magyari Márta: Ellentétes értékrendek találkozása egy görög katolikus közösségben. In.: Romsics I. (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. Kalocsa, 1994. 99-103. 19. Vö.: Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992. 135-139. 346