Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Népi vcrl/osossóg a Kárpát-medencében 6. Tornahorvátiban és Barakonyban megjelenő betelepülők kapcsolták hozzá az újonnan megjelenő népcsoportot.

4 A falu egyetlen temploma görög katolikus, 1870-ben épült. A barakonyi görög katolikus parókia iratai között az első anyakönyv 1777-től tartalmaz bejegyzéseket.

5 A névanyag egyértelműen szláv eredetre utal. A munkácsi püspökség 1806. évi összeírásában Barakony mint görög katolikus anyaegyház szerepel, és 10 környékbeli falu filiaként tartozik hozzá. A görög katolikusokra vonatkozó számadatok mellett, a felmérésben szerepel az is, hogy milyen más vallás van jelen az egyes községekben: Barakony esetében római katolikusokat említ számadatok nélkül; a görög katolikus lelkek száma: 144 fő; a közösség prédikációs nyelve: ruszin.

6 Azonban egyéb megerősítő adatok hiányában nem lehet egyértelműen azonosítani a görög katolikus népességet a betelepülő ruszinsággal, hiszen már a XVIII. században sem elhanyagolható a magyar és szlovák görög katolikusok jelenléte Magyarország északkeleti részén. A több hullámban, különböző kibocsátó helyekről érkező új népesség a XIX. század derekára már kétnyelvűnek tekinthető a régióban. Az etnikai beolvadás leglényegesebb elemeként a nyelvi váltás, a magyar nyelvhasználat a XIX. század végén a XX. század elején megragadható. A Barakonyban megtelepülő szláv eredetű népcsoport egyértelműen beleilleszkedett az adott táj természetföldrajzi, gazdasági, társadalmi viszonyai közé, magyar nyelvhasználatuk a XX. század elejére kialakult, így műveltségük egészében az északkeleti dombvidék népességének tradíciója ragadható meg.

7 Tornabarakony népességi adatait vizsgálva a XIX. század elejétől rendelkezünk folyamatos adatsorral. Fényes Elek 185l-es munkájában a következőket írja a településről: Barakony, orosz falu, Abaúj-Torna vármegyében, Borsod vármegye szélén: 123 római katolikus, 254 görög katolikus, zsidó lakos. Görög katolikus szentegyház. Hegyes határ. Makkos erdő. Földesura gr. Gyulay.

8 Ezek az adatok 376 fős összlakosságot rögzítenek. Az 1863. évi népszámlálás „tót" nyelvhasználatot rögzít és 273 fős összlakosságot. Az 1869-es adatsor magyar és orosz nyelvhasználatot említ, valamint 298 fős római és görög katolikus lakosságot, 42 lakóházat. Ez a nagyságrend figyelhető meg egy évszázad során a település adatsoraiban: a lakosság létszáma kisebb ingadozással nem csökken 230 fős létszám alá. A felekezeti megoszlás nem módosul, a nyelvhasználatban a magyar lesz domináns. A lakóházak száma pedig az 1910-és évektől emelkedik 50 fölé. 1945 után a paraszti gazdálkodás kereteit a kollektivizálás alapvetően átalakította, ennek következtében a társadalmi mobilitás lehetőségei is változtak, a falu lakossága lassan visszafordíthatatlan folyamatként apadni kezdett (1970-ben 200 fő, 1982-ben 95 fő, 1990-ben 54 fő).

9 Gyűjtésem első időszakában, 1996-ban a faluban 43 lakóház volt, 18 családi háztartásban Barakony állandó lakosainak lélekszáma összesen 36 főt je337