Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. követhető a római katolikus egyház folyamatos jelenléte, és hatása. Magyarországon a görög katolikus egyház 1916. június 24-től vezette be a liturgikus gyakorlatba a Gergely-naptárt. Ezzel megszűnt a több mint két és fél évszázadon át fennálló, a Julián-naptár használatából adódó időeltolódás a római katolikus, valamint a polgári naptár rendjéhez képest. A görög katolikus egyházi év a bizánci hagyomány szerint szeptember l-jével veszi kezdetét. A liturgikus gyakorlatban különösen a XX. század elején erősödött meg a latinizálódás. Ebben az időszakban számos újabb ájtatossági forma került át spontán módon a görög katolikus vallásosság rétegeibe, amit a korabeli hivatalos egyház is ösztönzött. Különösen a népi vallásos hagyományok és ájtatosságok köre őrizte meg ezt napjainkig. Ehhez hozzájárult a latin szenteket ábrázoló szobrok, képek és kegytárgyak kedveltsége, a római katolikus imakönyvek, énekeskönyvek, ponyvanyomtatványok népszerűsége, elérhetősége, de általános használata is. A magyarországi görög katolikusok népi vallásosságának kutatási eredményeiből az 1980-as évektől egyre több néprajzi tanulmányjelenik meg. A hitélet liturgikus és népi eredetű összetevőinek, a közösségi vallásgyakorlás, valamint az egyéni vallásosság formáinak vizsgálata napjainkban egyre inkább hozzájárul a görög katolikus hagyományok megismeréséhez.

2 A dolgozatomban vizsgált település, Tornabarakony Észak-Magyarországon, Miskolctól 65 km-re, a mai magyar-szlovák országhatár közelében található. A Bódva folyó bal oldalán, attól mintegy 8 km-rel távolabb, hegyektől övezett völgyben fekszik. Szűkebb táji kapcsolatrendszerét vizsgálva, gazdálkodásának és kultúrájának jellemzőit tekintve a Cserehát peremterületén lévő aprófalvakkal közös jegyeket mutat, de a Bódva-völgye településeihez is erős szálakkal kapcsolódik. Tehát a falu népi kultúrájának vizsgálatakor ezt a kettős meghatározottságot figyelembe kell vennünk. Tornabarakony történeti múltjáról csupán szórvány adatokkal rendelkezünk. A település első említése 1428-ban fordul elő Barakon, Barkón néven. Ekkor a Barakonyi család birtokaként tartják számon, s a család tulajdonában is marad egészen a XVII. század végéig, illetve leányágon a XX. századig. A Barakony név használata 1905-ben változik Tornabarakonyra. A török dúlás és a felkelő háborúk pusztítják a vidéket, s a török idők végén a falu teljesen elnéptelenedik. 1720-ban még jobbágy nélküli kúriális község, ezután települ újra a falu.

3 A XVIII. századi betelepítések és a spontán migráció folytán hazánk területére áramló szláv népcsoporthoz tartoztak a beköltöző új telepesek, akiket görög katolikus hagyományuk vélhetően a ruszin népesség körébe sorol. Ekkor ugyanis Borsod megye északi részén nagyobb összefüggő területen települt meg kárpátukrán lakosság. A korábban, a XV-XVI. század során Gömör és Torna területén létrejött szórványos ukrán telepekhez az 1730 után 336