Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőke Anna: Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szőke Anna Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején A Nagybecskerek felől Versecre utazók előtt gondozatlan útszéli keresztek tűnnek fel. Látszik róluk, hogy már régen magukra hagyta a Teremtő. Némelyek félbetörve, megkopottan várják további sorsukat. A pléh Krisztusok alakja jelzi, hogy valamikor Krisztus keresztrefeszítését ábrázolták. A keresztek időrendi állítására senki sem emlékszik abból az alig háromezer lelket számláló magyarságból, amely nyolc településen oszlik meg Délkelet-Bánát legtávolabbi csücskében, a deliblátói homokpuszta határában. A nagy távolságok is a magyar populáció csökkenéséhez vezettek. Azután a mindenkori hatalom is gondosan ügyelt arra, hogy tömbben ne éljenek a magyarok Bánátban. A török uralom kiűzése után a határőrvidékké szerveződött Bánságba Mária Terézia szerbeket és svábokat telepített. Ez utóbbiak a gazdasággal voltak megbízva, melyhez földterületet is kaptak. A vegyes etnicitású Délkelet Bánátban a magyar települések közé román és szerb (szláv) falvacskák ékelődtek, szétválasztva egymástól a magyarságot. Témaválasztásomat a legtávolabbi szórványban élő nemzettársaim sugallták. 2000-ben, mint anyanyelvápoló kerültem hozzájuk, s zártuk kölcsönösen egymás emlékezetébe lényünket. Versec a legnagyobb kiterjedésű román-szerb város. Valamikor németek, magyarok és szerbek lakták, felosztva a várost területileg is maguk között: szerb negyedre, svábok lakta területre és a magyar városrészre. S ez akkoriban, egészen 1945-ig senkit sem zavart. Mindenki élte a maga rendi örökség szerinti életmódját és nemzetiségtől független vallási hovatartozását. A németek és a magyarok együtt jártak a katolikus templomba. Az útszéli keresztek egy letűnt szellemi világot idéznek, amelynek alapját a vallás szolgáltatta. Áthaladva a településeken hagymakupolás ortodox templomok nyúlnak a magasba. Az arrajáróban tudatosítják a változást. A bánáti - Versec környéki - közösség történeti, néprajzi, művelődési és vallási élete szorosan összefonódott a szerb nemzeti közösség életével, akik a domináns szerepet töltik be e térségben immár nyolcvan éve. Az ott élő kisszámú magyar lakos vallási életét csakis ennek tükrében, az össztársadalmi folyamatok keretében vizsgálhatjuk. 317