Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőke Anna: Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején

Népi voítósossóg a Kárpát-medencében 6. A több nemzetiségű és több vallást gyakorló településeken az integrálódás megkerülhetetlen, különösen ha tudjuk, hogy a domináns szerep nem a magyarságnak jutott: megszüntették iskoláikat, tiltották a vallást, s munkahely szempontjából is diszkrimináltukká váltak. A térség a történeti Magyarországhoz való tartozását- ezen belül vallási, etnikai megoszlását, valamint az életmódtípusokat- mára már csak a dokumentációkból, feljegyzésekből követhetjük nyomon. Az emlékezet Trianonig terjed. Az évszázadokra visszanyúló rokoni kapcsolatok a megváltozott társadalmi berendezkedések következtében elvesztették szerepüket. A vérrokonsági kapcsolat 1950-ig összetartja a magyar közösséget. A rokoni alapon történő kapcsolattartás mára már csak az első unokatestvérig, azaz elsőízig terjed. A rokoni kapcsolatokat radikálisan csökkentette a munkahelyen kialakult ismeretkör. Új társadalmi közösségek jöttek létre, s a vérrokonságon alapuló kötöttség fellazult. A munkahelyek nemzeti összetételéből kifolyólag a sajátos interakciós körülmények között új csoporttudat képződött. Teljes mértékben szituációfüggővé vált a hagyományos életforma. A saját tulajdonán gazdálkodó földműves család, vagy ahol az édesanya megtarthatta ősi anyamodell szerepét, jelennapi szokásaik és a mindennapok vallásossága is tovább élt. 1945 egy gyökeresen új korszak elindítója a szórványtelepülések életében. A magyar közösségeknek szükségszerűen szembe kellett néznie az alkalmazkodás eddig elodázott kérdésével. A vallásellenes tilalmak a kis közösségekben igen nagy súllyal nehezedtek a terület lakosságáras a diaspórában a magánszférába visszaszorult vallás maradt a nemzeti identitás egyedüli állomása. Az elmúlt fél évszázadban rohamosan csökkent azoknak a száma, akik beszélik anyanyelvüket, esetünkben a magyar nyelvet. A magyar vonatkozású események iránti emotiváltság, kulturális érzékenység csak az idősebb nemzedéknél, a 60-70 éveseknél tapasztalható. A vizsgált települések hivatalos egyházközösségei BÓKA-BOKA Plébánia a Központi Esperesi Kerületben, melyhez aktív leányegyházként tartozik: Kanak - Konak Ólécz - Stari Lee Surján - Surján MÓDOS - JASA TOMIC Plébánia a Központi Esperesi Kerületben. Aktív leányegyházai: Káptalanfalva - Busenje Passzív fiókegyházai: Krajisnik és Visnjicevo