Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Schleicher Vera: Egyházi ünnep vagy világi szórakozás?

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. külsőségekben (fúvószene, menet útvonala, lugas építése stb.) megpróbálták utánozni a háború előtti felvonulást, ám a kocsik és lovak számának csökkenése miatt a menet elég szánalmasra sikeredett. Ellenérzést váltott ki a közönségből az is, ha kényszerűségből evangélikus vallású bíróné került a bíró szerepét játszó katolikus legény mellé. A kisbíró hirdetéseiből az év legfontosabb eseményeinek kifigurázása helyett mindössze a tanács- és TSz-elnök „kicsasztuskázására" futotta. 7. Ennél is visszhangtalanabb maradt a gimnáziumi KISZ-szervezet kísérlete az 1970-80-as években. A gimnázium negyedikesei közül választott Szüreti Herceg és Hercegnő már nevében is szakított a korábbi hagyományokkal. A lovak és élőzene nélküli felvonulást követően, az időközben szocialista városközponttá alakított Fő utca egyik betonépületében megrendezett bál pedig valójában nem volt több, mint egyike az emlékezetes, jó hangulatú KISZ-rendezvényeknek. 8. A szokás legfrissebb felújítása a Városi Művelődési Központ tevékenységéhez kötődik, amelynek népművelői elsősorban a szürethez és borhoz való szorosabb kötődéssel próbálnak meg a város egészének szóló, sőt turisztikai jelentőségű rendezvényt szervezni. Igyekezetük egyelőre nem sok sikerrel kecsegtet. A kísérletek tehát, amelyek az 1930-40-es évek szüreti felvonulásainak felélesztésére irányultak, rendre kudarcot vallottak. Mint láttuk, ennek okát tévedés volna csupán a szőlőtermesztés időközben bekövetkezett térvesztésének tulajdonítani, hiszen szőlőkultúra és szüreti mulatság között már a vizsgált korszakban sem mutatható ki szoros logikai kapcsolat. A magyarázatot máshol kell keresnünk, mégpedig meggyőződésem szerint abban a, részben felülről sugallt, részben a közösség által kidolgozott és elfogadott világképben, amelyet e szokás évről-évre szentesíteni és felmutatni volt hivatott - mind önmaga mind pedig a külvilág számára. Melyek voltak e világkép legfontosabb összetevői? Mindenekelőtt a helyi társadalom megosztottsága. A hajdani mezővároska korszakunkban mintegy 10 000 főt számláló lakossága a maga négy vallási felekezetével, három etnikumával és legalább öt vagyoni-foglalkozási alapon elkülönülő rétegével meglehetősen bonyolult társadalmat alkotott, melynek belső határvonalai és rangsora mégis viszonylag hűen tükröződött a három különböző szüreti felvonulás szerkezetében. A történelem folyamán mindvégig, s így korszakunkban is a döntően agrárjellegű település mintegy 60 %-nyi őstermelésből élő lakossága a két paraszt-egylet (helyi kifejezéssel „pógáregylet"), azaz a Katolikus és az Evangélikus Ifjúsági Egyesület felvonulásán képviseltette magát. A 20 %-nyi iparosság fóruma ezzel szemben a Katolikus Legényegylet szüreti mulatsága volt. A helyi társadalom egyéb csoportjai tár258