Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Schleicher Vera: Egyházi ünnep vagy világi szórakozás?

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ig Pakson immár két szüreti mulatságot tartottak, mindkettőt a Katolikus Körtől bérelt helyiségben. Bár a bálok elvileg nem voltak zártkörűek, a plébános és a kántortanító vezénylete alatt működő két egylet rendes és pártoló tagsága kijelölte azt a társadalmi réteget, amely valóban részt vehetett az események alakításában. Ebben az időszakban tett szert egyre nagyobb jelentőségre maga a felvonulás, amely a bál napján járta végig a települést, nézőként vonva be a szüreti ünneplésbe mindazokat, akik a délutáni-esti mulatságon nem lehetnek jelen, így például a szőlőmunkásokat adó napszámos réteget, illetve a paksi szőlő- és borbevételek legnagyobb haszonélvezőit, a zsidó bérlőket és kereskedőket. 5. A paksi szüreti mulatságok virágkora az 1920-as évek végétől 1947-ig tartó időszak volt, amikor is a mulatságok száma az időközben megalakult Evangélikus Ifjúsági Egylet

8 felvonulásával együtt háromra

9 szaporodott. Ekkor kerül sor egyes szokáselemek átalakulására, s ezzel a szokás egészének kikristályosodására is. Átalakult például a kisbíró szerepe: míg tevékenysége eredetileg a bál kihirdetését szolgálta, a 30-as években kidobolt „hirdetések" célja már sokkal inkább Pakson történt fontos vagy különös események tréfás számbavétele lett.

10 Új elem volt az evangélikus, illetve katolikus iskolai tanítók meghívása valamint a „szőlőlopás" jelenete után sorra kerülő rövid műsor is, amely iskolás lányok és fiúk eleinte borral kapcsolatos

i

majd később egyre inkább hazafias témájú szavalataiból állt. Átalakult a mulatság helyszínéül szolgáló lugas is: a felaggatott szőlőfürtökből álló díszletet őszi termények (tök, dinnye, körte, alma) valamint extra méretű péksütemények (3 kilogrammos óriáskifli, óriásperec stb.) egészítették ki. Mindezek a változások fokozatosan homályosították el a szokás eredeti, szürethez és borhoz kötődő tematikáját, új formát és jelentést kölcsönözve az eseménysornak. Ugyanebbe az irányba hatott a három szüreti mulatság időpontjának összehangolása (mely a katolikus és az evangélikus egyház képviselőinek egyeztetésével történt), minek következtében hol az egyik, hol a másik mulatság még a szüret kezdete előtt zajlott le. 6. A vallási alapon működő egyesületek feloszlatása után ellentmondásos korszak következett a paksi szüreti felvonulások történetében. A megkérdezettek többsége szerint az 1998-as felújítási kísérletig teljesen megszűnt ez a szokás Pakson. Valójában 1998 előtt is tartottak felvonulást, részben a TSz, részben a gimnázium szervezésében, ezek azonban olyannyira nem tudtak a település egészét megmozgató eseménnyé válni, hogy jószerivel csak azok emlékeztek rá, akik közvetlen résztvevői voltak. A TSz - korábban a plébános jobbkezeként tevékenykedő kultúrfelelőse által az 1960-as években szervezett mulatságok bizonyos 257