Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Schleicher Vera: Egyházi ünnep vagy világi szórakozás?

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Ha a szüreti mulatság jelentőségének okai után kutatunk, könnyen leragadhatunk az első kézenfekvő magyarázatnál: a paksi szőlőtermesztésnek a helyi gazdasági életben betöltött szerepénél. A település szőlőtermesztése ugyanis éppen a vizsgált korszakban élte virágkorát: a mintegy 2200 hektárnyi homokos löszterületen termesztett szőlő valamilyen mértékben a település minden lakosának jövedelemforrásául szolgált. A szüret gazdasági jelentősége tehát megnyugtatóan indokolná a szüreti felvonulások társadalmi életben betöltött szerepét, ez azonban mindössze a mulatságok történetének első időszakában igazolható. A paksi szüreti mulatságok története ugyanis több, egymástól jól elkülönülő korszakra osztható: 1. A XIX. század közepéig a szőlőterületek jelentős része földesúri kezelésben volt. Szüreti mulatságra utaló adat ebből az időszakból ez idáig nem került napvilágra, analógiák alapján mindössze azt feltételezhetjük, hogy - amennyiben tartottak ilyen ünnepséget - az valódi munkaszokásként funkcionált. 2. A XIX. sz. közepétől a szőlőbirtokok elaprózódtak, illetve új tulajdonos kezébe kerültek. A szüret időpontját azonban a hegyközség határozta meg, s így az az egyes szőlőkben egy időben zajlott. A munka végeztével a városka Nagyszállójában mulatságot rendeztek, ahol - a korábban talán a földesúrnak készített szőlőkoszorú mintájára - az az évben szüretelt legnagyobb szőlőfürt került elárverezésre. 3. A paksi szüreti szokások történetének következő szakasza az 1884-ben alakult Paksi Katolikus Legényegylet működéséhez köthető. A „nőtlen iparos és kereskedő legények... lelki és erkölcsi oktatását valamint egészséges testi nevelését"

5 célul kitűző egylet 1897-es szüreti bálját a helyi sajtó is megörökítette. A beszámolóból kiderül, hogy a mulatságot eredetileg a város legnagyobb tánctermével rendelkező Nagyszállóba tervezték, a födémszerkezet megrongálódása miatt azonban a vendégsereg az abban az esztendőben alapított Katolikus Kör klubhelyiségébe és annak udvarára szorult, ahol a szüretre utaló díszletként első ízben építik fel azt a fürtökkel teleaggatott szőlőlugast, amely a későbbi szüreti mulatságok elmaradhatatlan díszlete lett. A mulatság időpontja arra utal, hogy azt minden bizonnyal a szüret bevégzése után rendezték.

6 4. A következő változás az 1898-ban létrehozott Paksi Katolikus Ifjúsági Egylet működéséhez köthető. Az egyesület a Legényegylethez hasonló célokkal működött, de a tagság itt „nőtlen katolikus ifjú földműves vagy mezőgazdasági munkásokból" verbuválódott, akiknek kultúrált szabadidő eltöltése különösen fontos ügy volt Pakson, ahol „a sok kocsma és borkimérés lehetővé tette, hogy az ifjúság nagy része azok borgőzös levegőjében keresse szórakozását".

7 Ettől kezdve az 1920-as évek közepé256