Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Pákay Viktória: A népi gyógyítás vallási vonatkozásai egy kárpátaljai magyar falu, Tiszabökény példáján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. megjelenik, hogy István atya ugyanúgy, mint a környéken megismert és leírt gyógyítók, átveszi a betegséget. Amikor imádkozik, magára veszi a betegséget, rá is hatással van, elkezd nagyon ásítani, az ásítás által veszi magára és az ásításon keresztül megy ki belőle a betegség." Ez egy nagyon fontos momentum, mert a népi gyógyítókhoz közelíti az alakját, ehhez hasonló adatot eddig más ortodox papról nem találtam. A rontás levétele nagy megerőltetés a gyógyító számára, nemcsak azért, mert átveszi a betegséget, hanem, ha nem tud bánni a gonosz szellemekkel, éjszaka gyötörhetik, bánthatják őt. István atyát gyógyító tevékenységének megkezdése után sokáig kínozták rossz álmok, látomások, meg kellett birkóznia a repülő szellemekkel. Például egyik alkalommal macskák jelentek meg álmában, akik nyomták a mellét (!), fuldoklott, nem tudta felemelni a kezét, hogy keresztet vessen. Ezek mára elmúltak, ha súlyos beteget gyógyít, böjtöl és sokat imádkozik, hogy tiszta lelki állapotba kerüljön. Ismeri a faluban és a környéken élő és működő gyógyítókat, többükkel a kapcsolatot is rendszeresen tartja, például a tivadari Ignácz Rózsikával vagy a csomai Nyinával.

12 A csomai asszony tevékenységét nagyra értékeli, rendszeresen jár hozzá, mert a gyógyításhoz használt vizet, gyertyát, keresztet, illetve a rontás elhárítására, megelőzésére alkalmas sót és mákot ő szokta megszentelni neki. De Nyina is rendszeresen küld hozzá betegeket szentelt vízért, gyertyáért. István atya is igénybe vette egy alkalommal a csomai gyógyító szolgáltatásait. Egy alkalommal Csornába menet megvadult két ló, amitől annyira megijedt, hogy teljesen „belebetegedett" és később a szívével is voltak problémái. Járt Fehérgyarmaton az orvosnál, de elment Nyinához is, aki három alkalommal is megöntötte. Ebben az időszakban a gyógyítást is időlegesen abbahagyta, csak miután teljesen felépült, kezdte el újra. A papnak a betegsége a faluban is állandó téma volt, és az okáról különböző történetek keringtek. Mi magunk is több változatot hallottunk a pap megrontásáról és meggyógyulásáról, maga István atya is beszélt nekünk erről. Tanulságos a Bírus Emma féle verziót ismertetni, ugyanis hite szerint az ő közreműködése is hozzájárult ahhoz, hogy meggyógyuljon a pap. Bírus Emma szerint a papot megrontották, ezért volt olyan hosszan beteg. Halott és élő hajból, pulóver száraiból 9-szer megcsomózott csomót készítettek, amit az oltár köré tettek, erre a pap rálépett, valószínűleg meg is fogta. Ettől kezdve egyre rosszabbul lett, hiába imádkoztak a rózsafüzéres asszonyok érte, nem használt. Ekkor javasolták neki, hogy menjen el Bírus Emmához, de a személyes találkozó mégsem valósult meg, István atya inkább Csornába ment. Ebben a pap részéről egy értékítélet is megfogalmazódott, mert elejtett megjegyzéseiből, utalásaiból arra következtethetünk, hogy nem tartja elég hatásosnak a tiszabökényi gyógyítót, szerinte nincsen nagy ereje az imájának. De -Bírus 228