Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Pákay Viktória: A népi gyógyítás vallási vonatkozásai egy kárpátaljai magyar falu, Tiszabökény példáján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Tiszabökényben a gyűjtések során a román papokhoz hasonló funkciót betöltő pravoszláv pap személyére bukkantunk, aki szintén nagyon hangsúlyos szerepet tölt be a tiszabökényi orvoslás rendszerébe. Papp István magyar származású, Makkosjánosiban született, ahol szülei görög katolikus nevelésben részesítették. Ezt fontos hangsúlyozni, mert görög katolikus létére ment el Odesszába pravoszláv papnak tanulni, és a mai napig erős benne a pravoszláv öntudat. Tudomásunk szerint Kárpátalján ő az egyetlen magyar anyanyelvű ortodox pap. 1981-ben szentelték pappá, és fél évvel ezután került Tiszabökénybe, ahol azóta is él és szolgál. A tiszabökényi pravoszláv pap megítélése, személye, a faluközösségben, a gyülekezetben betöltött szerepe nagyon ellentmondásos. Fiatal végzett papként nagy reményeket fűzött hozzá a gyülekezet, szívesen fogadták, kezdetben mindenki szerette és tisztelte őt. Azonban hamar összetűzésbe került az akkori húszas tanáccsal, aminek következtében néhány család, az akkori közösség magja, gyakorlatilag kivált a gyülekezetből. A konfliktus ezzel nem szűnt meg, a kilencvenes évek elején kettészakadt a pravoszláv közösség, a nagyobbik része megmaradt a pravoszláv papnál, míg egy kisebb része - folyamatosan növekszik, bár még a mai napig is ők alkotják a kisebb gyülekezetet - újra görög katolikus lett.

9 Papp István 1993. óta gyógyít, azóta, amióta szerzetes pappá szentelték. Tudatosan készült erre a szerepre, tudta, ha felszentelik, gyógyítani fog. Már korábban ismerte azokat az ószláv imákat,

10 amelyekkel most imádkozik a betegekért. Sokféle betegséggel jönnek hozzá, megrontott, holdkóros, epilepsziás gyerekeket is hoztak már, de előfordult, hogy meddő házaspár kereste meg őt, hogy gyermekáldásért imádkozzon. Megrontott tehénről is leveszi a rontást a következő módon: a tejbe szentelt sót és gyümölcsszenteléskor szentelt foghagymát vagy hagymát tesz, amit megetet a tehénnel. Az egész folyamat alatt végig imádkozik. Mindezt elég egyszer is elvégezni ahhoz, hogy visszajöjjön a tehén teje. Hívei nagyra értékelik gyógyító tevékenységét, hitük szerint az imája azért nagyon hatásos, mert Isten kiválasztottja. „A Jóisten úgy akarja, hogy legyen ereje az imájának, mert sokat imádkozik, böjtöl, ezért megsegíti az Isten." Vannak tilalmas időpontok is, amikor nem fogad betegeket, ilyen a nagyhét és a húsvét utáni fényes hét. Akkor sem imádkozik, amikor halott van a faluban, de ennek az okát nem tudja, ezt neki a csornai gyógyítóasszony, Nyina mondta. Ezen kívül bármikor lehet gyógyítani, még vasárnap és ünnepnap is. Gyógyítását általában honorálni szokták, de nincsen meghatározott összege, mindenki annyi pénzt vagy ajándékot ad, amennyit gondol. Esetünkben is megfigyelhető mindaz, amire a szakirodalom is felhívja a figyelmünket, hogy a tudós (román) pap személye milyen sokban hasonlít más, emberfeletti erejű személyre, esetünkben a gyógyítóra. Itt konkrétan abban is 227