Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Pákay Viktória: A népi gyógyítás vallási vonatkozásai egy kárpátaljai magyar falu, Tiszabökény példáján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A tiszabökényi pravoszláv pap, Papp István atya A gyógyító/rontó ortodox/román pap (a szakirodalomban általában román pap) valamint a kalugerek (ortodox szerzetesek) alakja nem ismeretlen a szakirodalomban,

5 de a gyűjtések és leírások hiányossága miatt eddig nagyon kevés, szórványos adattal rendelkezünk. Az Erdélyben történt gyűjtések közben figyeltek fel a román papot övező hicdelemkörrc, amit a magyarság a környezetükben élő ortodox román lakosságtól vett át. A román papot az egyéni, családi, gazdasági, közösségi élet bármilyen frusztrációs helyzetében felkeresik, hogy segítsen, de az élet bármilyen területén kárt is okozhat." A köztudat szerint közülük sokan folytatnak mágikus tevékenységet, egyaránt foglalkoznak fekete és fehér mágiával, de a rontó szerepkör sokkal jelentősebb, ezért a gyógyító román pap ritkább, mint az ártó. A román papnak ezzel a fekete mágiához kapcsolódó szerepkörével, kialakulásával, magyarázatával, teológiai vonatkozásaival a szakirodalom eddig nem foglalkozott,

7 de mindkét tevékenységre találhatunk leírást. A román pap alakjához legközelebb a boszorkány, a varázsló, a gyógyító áll. Ők is emberfeletti, mágikus erővel rendelkeznek, és hasonló esetekben fordulnak hozzájuk is: pl. megrontott személy vagy állat esetén, visszajáró szellem elűzése, stb. Nem rivalizálnak egymással, igénybevételük szimultán módon történhet, azaz a bajbajutottak hol a paphoz, hol a gyógyítóhoz vagy egyidejűleg mindkettőhöz fordulnak segítségért.

8 Mint korábban említettem, az ortodox román pap alakjáról, a közösségben betöltött szerepéről elsősorban Erdélyből vannak adataink, ami azzal is magyarázható, hogy ezen a területen él hosszú ideje együtt a református magyar lakosság az ortodox románsággal, akitől átvette a román pap személyét övező hiedelmeket. Kárpátaljáról eddig ehhez hasonló adatról jelenségről a szakirodalomból nem tudunk. A gyííjtések alapján azonban megállapíthatjuk, hogy a pravoszláv szerzetes pap Kárpátalja településein (elsősorban a ruszin községekben) is fontos szerepet tölt be a hagyományos gyógyítás rendszerében. Az imáját nagyon hatásosnak tartják, sokkal jobban megbecsülik, mint a nős papot. A beteg inkább egy szerzeteshez fordul, mint egy nőshöz, aminek az az oka, hogy a nős pap az egyház mellett a családjával is foglalkozik, míg a szerzetes pap kizárólag Istennel, az imádkozással és a böjtöléssel. A szerzetes papok imája között is nagy eltérések lehetnek. Nem mindenki imája egyformán erős, van, akié gyengébb, van, akié hatásosabb, van olyan is, akinek egyáltalán nem foganatos az imája, de nem is mindegyik szerzetes pap imádkozik. A pap gyógyító ereje leginkább attól függ, ki milyen talentumot kapott Istentől, milyen lelki állapotban van, azaz hol van a lelke, Istennél vagy az ördögnél, mert a kettőt egyszerre nem lehet szolgálni. 22Ó