Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Pákay Viktória: A népi gyógyítás vallási vonatkozásai egy kárpátaljai magyar falu, Tiszabökény példáján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. I. Hagyományos gyógyítás 1. Otthon, bárki által elvégezhető eljárások 2. Gyógyító által elvégezhető eljárások a.) Jelentős betegkörrel nem rendelkező, főleg a szomszédságban ismert specialisták b.) A tiszabökényi pravoszláv pap c.) Kiemelkedő, híres gyógyító egyéniségek II. Modern orvoslás 1. Természetgyógyászat a.) Márfa b.) Nagyija 2. Orvosi, kórházi ellátás A gyűjtések során - gyógyulástörténetek alapján - azt is megvizsgáltam, hogyan működik ez az orvoslási rendszer. Nem lehet egy hagyományos módot vagy utat megállapítani, mert a válsághelyzetbe került egyének vagy családok mindent megpróbálnak, hogy elhárítsák azt a kárt, ami őket érte. Ezért minden olyan gyógyítóval (ebbe az orvos is természetesen beletartozik) felveszik a kapcsolatot, akiről úgy gondolják, hogy segíteni tud. Ezt egy időben, vagy egymás után egyaránt megteszik. Az elsődleges cél a betegség megszüntetése, ennek a célnak az elérése érdekében minden eszközt megpróbáltak, ami a sikert biztosítja. Tiszabökényben nagyon fontos funkciójuk van a hagyományos gyógyítás rendszerében a mágikus eljárásoknak, alkalmazásuknak és azoknak a személyeknek, akik ezt a tudást birtokolják. Czégényi Dóra azt írja, hogy az embert hite és hiedelme konfliktushelyzetben irracionális megoldások felé vezeti.

3 A hiedelmek, a mágikus eljárások alkalmazását, a gyógyítók szerepét azért is lehet jól vizsgálni egy-egy krízishelyzetben, mert ilyenkor az egyén kiszolgáltatottá, labilissá válik, szüksége van a közösség tudására, mások véleményére, segítségére, ezért a közösségnek is nagyobb befolyása, hatása van az egyénre.

4 Ezeknek a helyzeteknek és az erre adott válaszoknak a vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy abban az adott társadalmi és szellemi közegben, ezek adekvát, a közösség által jóváhagyott megoldások és azt a funkciót látják el, hogy segítsenek a bajba került személyeknek az eligazodásban. Önteni, ráolvasni, rontást levenni, a gyógyító, a pap szolgáltatásait igénybe venni nem deviáns magatartás, hanem hagyomány adta lehetőség, megoldás számukra. Az előbb felvázolt rendszerből két példát emelek ki és mutatok be, a tiszabökényi pravoszláv papot és Bírus Emmát, aki kiemelkedő, híres gyógytó Tiszabökényben. 225