Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Simon András-Mód László: „Így támad egyre jobban a híre a Mária-látásnak...”

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Mód László-Simon András "Igy támad egyre jobban a híre a Mária-látásnak..." A radamosi Mária-fa és mai kultusza A tanulmányunk címeként választott idézet Tömörkény István Mária-látás novellájából való. Az 191 l-ben megjelent írás valóságos eseményt dolgoz fel. Az öttömösi erdőben egy fa hegyében megjelent Szűz Mária, s attól kezdve a környék népe folyamatosan látogatta a "szent helyet".' Jelen tanulmány célja elsődlegesen nem az, hogy az 1947-ben történt jelenés részletes leírását és elemzését, valamint Kárpát-medencei és európai öszszehasonlító vizsgálatát adja.

2 Szándékunk az, hogy a kultusz több mint fél évszázaddal későbbi, napjainkban történő újjáéledésének körülményeit, valamint ennek a helyi közösségre gyakorolt hatásait értelmezzük. Radamos 356 lélekszámú, római katolikus vallású, magyarlakta falu a mai Szlovénia Magyarországgal érintkező határsávjában. A trianoni határmeghúzás előtt a történelmi Zala vármegyében, néprajzi csoportokban gondolkodva pedig Hetes kulturális egységében feküdt. Határában nagyobb kiterjedésű erdő található ma is, amely egykor nemcsak fával látta el a falu népét, de jószágtartásra is kiválóan alkalmas volt. Itt, az ún. Fekete-erdőben áll az a tölgyfa, amely fölött 1947. június 15-én, a teheneket őrző, akkor 78 éves Füle Józsefnek megjelent Szííz Mária. A hír azonnal elterjedt, s 1947 nyarán a környező magyar, horvát és vend falvak lakossága tömegesen és rendszeresen látogatta a fát, s többeknek is - nagy számban gyerekeknek - megjelent Szűz Mária.

3 Jelenésekről csak 1947-ből tudunk, de a hely tisztelete folyamatosan fennmaradt. A korabeli kommunista jugoszláv hatalom nem nézte jó szemmel a spontán módon szerveződő, vallásos töltetű zarándoklatot: több embert börtönbe zártak, s a híveket a karhatalom nem engedte a fa közelébe. A jelenés tényét és az embertömegek által látogatott "szent helyet" az egyház sem ismerte el hivatalosan.

4 Jugoszlávia felbomlásáig a kultuszhelyet a környékbeliek szinte titokban látogatták, s különféle kegytárgyakat (kereszt, olvasó, szentkép, Máriaszobrocska) helyeztek el a fa törzsén illetve a fa körül. 1986-ban az erdőben tarvágást végeztek, de a Mária-fát senki nem merte kivágni. A csemeték és cserjék között magányosan álló fát egy pusztító erejű vihar még ugyanebben az évben kb. 2 méter magasságban derékba törte. A kérgétől megfosztott fa

5 csonkja ma is áll, a vihar által letört törzsrész pedig mellette fekszik. 205