Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Simon András-Mód László: „Így támad egyre jobban a híre a Mária-látásnak...”

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. 1991-ben Jalsovec Béla göntérházi tanár kezdeményezésére a Feketeerdőben, közvetlenül a Mária-fa mellett egy újabb emléket állítottak: egy fatörzsbe kis fülkét vájtak, és ebbe egy Mária-szobrot helyeztek. Az emlékoszlopot beton talapzatra állították, konzerválták, barnára festették, fölé pedig kis tetőt készítettek a falubeliek, hogy megóvják az időjárás viszontagságaitól. A Mária-szobor alatt fekete márványtábla áll: „Ave Maria 1991" felirattal. Krampács Ferenc, dobronaki plébános megszentelte az újonnan állított emléket, ezzel jelezve, hogy az egyház is bizonyos szempontból elismerte a Mária-fa létezését. Sajnálatos, hogy az őt követő pap nem hajlandó tudomást venni a radamosi zarándokhely létezéséről, így a helyszínen - egészen 2001 nyaráig, mint erről később szólunk - nem tartottak semmiféle hivatalos, az egyház által szervezett megemlékezést, szabadtéri misét. A '90-es évek eleje óta szinte minden évben, az első jelenés évfordulóján, azaz június 15-én a faluból és a környékből egyre többen keresik fel a Mária-fát és a körülötte kialakuló vallási emlékhelyet. A fát és környékét gondozzák, virágokkal díszítik. A jelenés évfordulóján, Mária-ünnepekkor, vagy egyszerűen csak vasárnap számosan látogatják, ilyenkor gyertyát gyújtanak, imádkoznak, énekelnek. Ezen alkalmak személyes fontosságáról, lelki szerepéről több adatközlőnk is hasonlóképpen nyilatkozott: "Jó itt lenni." "Megkönnyebbülés ott lenni."

6 A kollektív emlékezet fontos megnyilvánulási formája volt az első jelenés 50. évfordulóján (1997. június 15.) tartott jubileumi megemlékezés, amikor kb. 30 radamosi lakos gyűlt össze a Fekete-erdőben. A Mária-fa elmúlt egy évtizedes kultusztörténetének legújabb, s helyi konfliktusokkal leginkább terhelt momentuma egy újabb Mária-emlék felállítása közvetlenül a fa mellett, 2001 .július 22-én, Mária Magdolna ünnepén. Dolgozatunk további részében ennek körülményeiről és következményeiről szólunk bővebben. Mint az eddig leírtak is mutatják, a Mária-fa tiszteletében az utóbbi évtizedben történtek a legjelentősebb, legdinamikusabb változások. Ezt kutatóként személyesen is érzékeltük, átéltük. Elsőként 1996-ban - ekkor még más néprajzi témákat vizsgálva - hallottunk a Mária-fáról, s kerestük meg a Feketeerdőben. Nehéz volt megközelíteni, magas fűvel benőtt, vizenyős erdei úton gázoltunk. A Mária-fa környéke gondozott, kaszált volt. A szent helyet rendszeresen leginkább a radamosiak látogatták. A Mária-fa körül kialakult zarándokhelynek és magának a kultusznak az ápolásában kitüntetett szerepet játszott a Tüske család, akiknek egyenes ági felmenői közé tartozott az a Füle József, akinek először jelent meg Szűz Mária. A család ma is lelki kötelességének érzi a „szent hely" rendben tartását, felkeresését. A velük való szorosabb személyes kapcsolat létrejötte, a nagymama, Szabó Margit - aki Füle József unokája - visszaemlékezései, valamint az egész család őszinte elkötelezettsé206