Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kemecsi Lajos: A tardosi Mária-kegyhely

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ros kapcsolatban áll a népi unio-mystica elemeivel." A szentség és reprezentációjának viszonya is tanulságosan módosult az elmúlt évtizedekben. A Mária-kegyhelyhez kötődő komplex hagyományok elemzése szétfeszítené a tanulmány nyújtotta lehetőségeket. A kutatás további fázisában a személyiség vizsgálata, illetve a látomások jellemzőinek feltárása is új eredményeket hozhat." A látóasszony szövegeinek komplex elemzése, olvasmányainak szerepe a látomások változásában szintén további kutatást igényel.

14 Látomásainak jellemzője a nagyfokú vizualitás, megkomponálásukban minden bizonnyal szerepet játszanak az otthonában gazdagon szereplő színes, vallásos ábrázolások, képek, szobrok.'

5 Az 1989-ben érezhető bizonytalanság, félelmek és feszültségek, illetve a látomások kapcsolatának kutatása is messzire vezetne.

3

' Miként a szakrális kommunikációs rendszer elemzése, a búcsújáróhely kialakulása is folyamatában vizsgálható a tardosi kegyhely esetében.

17 Jegyzetek 1. így az észak-dunántúli régióban Askercz Éva: Barokk útmenti szobrok Északnyugat-Magyarországon. In: A Kisalföld népi építészete. Szentendre — Győr, 1993. 385-394. Perger Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön. In: A Kisalföld népi építészete. 1993. Szentendre — Győr, 357-384. Kövecses Varga Etelka: Szakrális emlékek és hagyományok Esztergomban és környékén. Ethnographia 1995. 639-672. A kutatási területtől délre fekvő területre vonatkozó kutatások pl.: Lukács László: Szent Orbán kultuszának emlékei a székesfehérvári egyházmegyében. In: A székesfehérvári egyházmegye ünnepi névtára 1038 + 1688 + 1988. Szerk.: Sulyok János Ignác Székesfehérvár, 99-113. 1988. S. Lackovits Emőke: Csopaki feszületek. In: Csopak története. Veszprém, 1997. 537-540. Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek levéltári forrásai. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5. Veszprém, 2001. 317-330., A Dunától északra fekvő vidékek gazdag szakrális hagyományát mutatja be pl. Liszka József: Szent képek tisztelete. Dunaszerdahely, 1995. 2. Jelen tanulmány is az OTKA F.031970 pályázatának támogatásával készült. 3. Az innen származó jellegzetes „vörös márvány" a tihanyi apátság vagy a székesfehérvári bazilika építésénél is felhasználásra került. Hála József: Kőbányászat és kőfaragás a Gerecse hegységben, különös tekintettel a tardosbányai kőfejtők barlanglakásaira. In: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Életmód & Tradíció 7. Budapest, 1995. 312. 4. Hála József: Történeti és néprajzi adatok olasz kőbányászok és kőfaragók magyarországi tevékenységéhez. In: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Életmód & Tradíció 7. Budapest, 1995. 198. 5. Az emlékezet elevenen őrzi az 1870-es és az 1904-es tűzvészek emlékét a faluban. 6. Vö. Tardos társaldalmi és vallási szokásai az 1920-as évektől. Gyűjtötte: Vitéz Józsefné (1989) Balassa Bálint Múzeum, Esztergom, Néprajzi Adattár 67. 7. Betlehemesnek a hátukon hordott batyu miatt nevezték őket. Hála Józsefi, m. 321. 8. A kőoszlop alján évszám. 1993. 9. A tardosiak számára még napjainkban is fontos bevételi forrás az erdei virágok, termények gyűjtögetése és árusítása a tatai piacon. Kemecsi Lajos: Teherhordás emberi erővel a Gerecse vidékén. In: Paraszti élet a Duna két partján II. Tatabánya, 1994. 65. 10. Egyes visszaemlékezők szerint a gyerekek másnap egymástól függetlenül azonos álmot láttak 200