Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kemecsi Lajos: A tardosi Mária-kegyhely

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. és ez is megerősítette őket abban, hogy nem érzéki csalódás volt, amit láttak a hegyen. Álmukban tiszta vízben apró békák úsztak és ez az adatközlők szerint jó előjelnek számított. 11. A tardosiak visszaemlékezése szerint a közeli Szöllős, Mocsa, Baj, Kocs és Tata lakosai jártak rendszeresen a falut érintő útvonalon a szentkereszti búcsúba. 12. Vö. Kemecsi i. m. 71. 13. N. Katalin a tardosiak által nagyon eltérően megítélt, 52 éves, elvált asszony. Visszaemlékezése szerint 8 alkalommal volt kénytelen költözni a faluban, miután a családjával összeveszett. Elmondása szerint hite miatt üldözték és üldözik a „faluban élő hitetlenek, akik bolondnak tartják". Vannak akiknek szeretete azonban kárpótolja ezért: „Én elmegyek a faluból. 2 éve Medzsugoréban voltam egy hétig. Nekem a szívem oda vágy. De sírnak az asszonyok: ne hagyjál itt minket Kati, mert ki marad nekünk." Vö. Küllős Imola: Egy XX. századi parasztpróféta látomásai. In: Eksztázis, álom, látomás. Tanulmányok a transzcendensről I. Szerk. Pócs Éva Budapest — Pécs, 1998. 143. 14. Vö. a szandai Máriácska állításának a körülményeivel. Limbacher Gábor: Máriácska Káponkája. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. Salgótarján, 1991. 254. 15. A látomások ismétlődtek és több csodás esemény erősítette a Mária-kegyhelyben hívők hitét. N. Katalin szerint kezének érintése gyógyító erővel rendelkezik, amit Szűzanya segítségével tud átadni. Pénteki napokon, „böjtben" elváltozásokat észlel a testén és a tenyerén, tömjénillat érződik körülötte. 16. A jelenleg is álló fa építményt „Csomó" Moravcsik György asztalos csinálta akinek az anyósa igen vallásos asszony volt. 17. A plébános szerepe, a hivatalos egyházi elfogadás vagy elutasítás jellemzői további kutatást igényelnek. 18. „Káponka az kicsi kápolna, szobornak való." 19. Vö. Zakariás Erzsébet: Útmenti keresztek Baráton. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kolozsvár, 1994. 177. 20. Ezt azzal magyarázta N. Katalin, hogy egy későbbi jelenés alkalmával, szobájában hasonló sziklák között látta sírni Szűz Máriát. 21. Vö. Pozsony Ferenc: Látomások a moldvai csángó falvakban. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Kolozsvár, 1997. 249. 22. Vö. Sándor Ildikó: Próféta és hívei Nagydobronyban. In: Eksztázis, álom, látomás. Tanulmányok a transzcendensről I. Szerk. Pócs Éva Budapest — Pécs, 1998. 150. 23. Vö. Pozsony Ferenc i. m. 254. 24. Vö. Gacsályi Gábor: A látomások szerepe a mai gyülekezeti életben. In: Vallási Néprajz I. Budapest, 1985.270. 25. Véleménye szerint ő nem is méltó erre a tudásra, amit megkapott. Vö. Lovász Irén: „Az elme hallja nem a fül". In: Eksztázis, álom, látomás. Tanulmányok a transzcendensről I. Szerk. Pócs Éva Budapest — Pécs, 1998. 164. 26. Kemecsi i. m. 71. 27. Erre a célra a gyűjtő is kapott adatközlőitől a gyökérből forgácsokat. 28. A látomásokban megfogalmazott kép erősen emlékeztet a medzsugorei Szűz Máriáról szóló beszámolókra. Vö. Kürti László: A Mindenség Királynője. In: Eksztázis, álom, látomás. Tanulmányok a transzcendensről I. Szerk. Pócs Éva Budapest — Pécs, 1998. 178. 29. Limbacher Gábor: Kápolnák és kápolnagondozók Nógrádban. In: Népi vallásosság a Kárpát — medencében 5. Veszprém, 2001. 406. 30. L. Imre Mária: Szűz Mária gyógyító forrásai. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. Veszprém, 2000. 172. 31. L. Imre Mária i. m. 175. 32. Limbacher Gábor: A népi unió mystica. In: Eksztázis, álom, látomás. Tanulmányok a transzcendensről I. Szerk. Pócs Éva Budapest— Pécs, 1998. 191-210. 201