Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőcsné Gazda Enikő: A Rózsafüzér Társulatok hatása egy falu életére

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. sok, vagyis egymásnak kereszteltetnek. Dánfalvi szokás szerint egy gyereknek annyi keresztanyja van, ahányan a gyermekágyas asszonyt meglátogatják. Az anyának kötelessége mindenkit meghívni aki őt meglátogatta, ha valakit kifelejt a sorból, az sértődést szül. Mivel két gyereknek ugyanaz a keresztszülője nem lehet, gyakori eset az, hogy az első gyermek mellett 20-22 keresztszülő áll, a másodikat viszont csak négyen-öten kísérik el a templomba. A társulati asszonyok a tízesükben lévő keresztelőkön, mint szomszédok, segédkeznek. Kalákáznak a főzésben és sütésben, a társulat edényeit kölcsönadják a nagyobb keresztelőkre. Esküvőkor szintén a sütésben segédkeznek, és az edényeket szolgáltatják a lakodalomhoz. A faluban újabban a kultúrház is vásárolt edényeket, a társulatok egy része ezért felszámolta az edcnyállományát. Az edényt eddig pénzért adták ki használatra, az összegyűlt összeget a templom számára adták be, vagy a társulat vagyonát bővítették belőle. A társulati tagok ezért elégedetlenek a kultúrház új vásárlásával, úgy tartják, hogy egyetlen kereseti forrásuktól estek el ezáltal. Esküvők, keresztelők után gyakran tartanak az ünneplő családok soron kívüli cédulaváltást, hogy ezáltal a megmaradt ételfölösleget „istennébe" a halottak boldogulásáért felajánlhassák, így néha soron kívül kell megszervezniük a cédulaváltást. A társulatoknak a legnagyobb szerepük a temetések megszervezésében van. A társulat egyik jól meghatározott célja a halott túlvilági boldogulásának az elősegítése az imák által. Ezért a halál beálltakor a család valamelyik tagja azonnal értesíti a társul at fejét, vagyis a vezetőjét. Ez azonnal tudatja a tagokkal a halálesetet. Az első imák a déli harangszókor hangzanak el. A társulat tagjai a harangozás előtt már a halottas háznál vannak, hogy a harangszó ima közben érje őket. A leghosszabb imádkozásra a temetés előtti estén kerül sor. Ez változik aszerint, hogy társulati tag halt-e meg, vagy pedig kívülálló. A tagot elbúcsúztatják a koszorús társaitól is gyönyörű énekekkel, búcsúztató imákkal. A temetés előtt kb. egy órával ismét megjelennek a társulat asszonyai, hogy a pap megérkeztéig imájukkal segítsék a halott lelkének eltávozását. A temetésen a Rózsafüzér Társulat halottját fehér kendővel, a kívülállót fekete kendővel kísérik az asszonyok. Halála pillanatára csaknem valamennyi dánfalvi aszszony valamelyik társulat tagja. Ha asszony hal meg, és fekete kendővel temetik el, az nagy szégyennek számít, az ilyen asszonyt, valamint a családját megszólja a falu. A Rózsafüzér Társulat asszonyainak nem csak a temetés előkészítésében, hanem a befejezésében is jelentős szerepük van. A kötelező alamizsna előtt is imádkoznak, hogy az alamizsnálkodás legyen a halottnak a javára. Az ima végén osztják ki az alamizsnát, amit a legtöbb résztvevő otthon fogyaszt el. A temetés után 6 héttel, majd 6 hónappal, imádkozóba gyűlnek ismét a társulat asszonyai, hogy a halottat imájukkal szabadítsák ki a purgatórium tüzéből. 164