Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőcsné Gazda Enikő: A Rózsafüzér Társulatok hatása egy falu életére

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. A mindennapi életben а tagok tagtársaikkal szoros baráti viszonyt tartanak fenn. Szomszédokul naponta látogatják egymást, cserélik a híreket, egymásnak jelentik a betegeket, halottakat. Igen fejlett tonnákat ölt soraikban a kalákázás krumpliültetéskor, kapáláskor, a termés szedésekor, katonabúcsúztatókor, a 40, 50, 60 és 70 évesek évente megrendezett találkozóikkor kérés nélkül is jönnek egymásnak, vagy az ünneplő családnak segíteni. Bár senki sem követeli meg, íratlan szabályok mondják ki e munkák visszaadási kötelezettségét. A rászoruló tudja, hogy az önzetlenül nyújtott segítséget neki is vissza kell adnia akkor, amikor társa is rászorul. Elemző összegezés A Rózsafüzér Társulatok tevékenységének e gyors összefoglalójából is kiderülhetett, hogy a társulatok a falu társadalmi életében központi szerepet játszanak. A faluközösségen belül külön mikroközösséget, avagy szociológiai kifejezéssel élve, társadalmi csoportot alkotnak. Anthony Giddens szerint „A társadalmi csoport fogalma meghatározott számú egyénre utal, akik rendszeres kapcsolatba lépnek egymással. Az interakció rendszeressége a résztvevőket többnyire átfogó társadalmi identitással rendelkező, különálló egységgé kovácsolja össze. A csoport tagjai elvárnak egymástól bizonyos viselkedési formákat, s ez a kívülállókra nem vonatkozik.

7 E csoportformáló identitás tehát esetükben a vallásos élmény, szorosabban véve, Mária tisztelete, a magyarok patrónájához kötődő bensőséges kapcsolat, a rózsafüzér imájának a szeretete. Tehát elsősorban vallási csoportosulás, amely a csíksomlyói ferencesek vonzáskörzetében, a búcsú árnyékában alakulhatott ki. A társulatok mára már jórészt nemi csoportosulások is, hiszen míg valamikor majdnem ugyanannyi férfi, mint nő vett részt bennük, napjainkra pár kivételtől eltekintve nők a tagjai. Ugyanakkor elmondható, hogy észrevehető bennük a korosztályonként való elkülönülés is. Például a dánfalvi un. Újszeren fiatal asszonyok alapították a társulatot, a dánfalvi városi fiatalok napjainkban is megpróbálják kijátszani, hogy onnan választhassanak cédulát, ne az öregebbek társulatából. E csoport, vagyis a kis csoportok laza szövetsége, áthálózza az egész faluközösséget kulturális hálóként, amelynek csomópontjai egybeesnek a falu kulturális elvárásrendszerével. így a társulatok hatása azért mérhető, mivel megegyezik a falu igényeivel. A faluközösség azt várja el, hogy az asszonyok gondoskodjanak az Istennel, valamint Máriával való bensőséges viszonyról, ők segítsék a halottak lelkét ki a tisztítótűzből imájuk által, ők ismertessék meg a fiatalabb nemzedéket az imaszövegekkel, és ők tartsák a rokonsággal, szomszédsággal is a közvetlen kapcsolatot. Míg a férfiak a „hivatalos vallásosságnak a képviselői (papok, egyháztanácsosok, kántorok, harangozok stb.), addig 765